Fotó: Presidency.ro
A „Kiegészült Románia” 1923-as alkotmánya a nemzeti célkitűzésként megfogalmazott egységes román állam megteremtését szentesítette – hangoztatta Klaus Iohannis államfő hétfőn a bukaresti szenátus üléstermében rendezett ünnepségen, amelyen az Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával „kiegészült” Román Királyság 1923-ban elfogadott alaptörvénye elfogadásának centenáriumáról emlékeztek meg állami és egyházi vezetők.
2023. március 27., 14:242023. március 27., 14:24
Az elnök szerint a száz éve hatályba lépett, a hagyományok folytonosságát a pluralizmus elvével ötvöző alkotmány nemcsak az egységes román nemzetállam létrehozását, hanem egy befogadó demokrácia feltételeinek kialakítását is célozta: elismerte és védte minden román alapjogait, „etnikai származásától, anyanyelvétől és vallásától függetlenül”.
Klaus Iohannis szerint az 1923-as alaptörvény a liberális alkotmányosság elveit – a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények alkotmányossági kontrollját – honosította meg, és megerősítette Románia „természetes együvé tartozását” a nyugati demokráciák jogi és politikai közösségével. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy
A román alkotmánybíróság által kezdeményezett megemlékezésen többek között Nicolae Ciucă miniszterelnök, Alina Gheorghiu és Marcel Ciolacu, a kétkamarás parlament házelnökei, és Daniel ortodox pátriárka is méltatta a történelmi esemény jelentőségét.
A román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülése nyomán létrejött, 1877-ben függetlenné vált, 1881-től kezdődően királyságként elismert, az első világháborút a győztes hatalmak oldalán befejező, területét megkétszerező Románia parlamentje 1923-ban dolgozta ki új alaptörvényét, amelyet 1923. március 28-án hirdetett ki I. Ferdinánd király. Nagy-Románia alkotmánya II. Károly 1938-ban bevezetett királyi diktatúrájáig volt hatályos. A kommunista hatalomátvétel után 1947-ben lépett hatályba a Román Népköztársaság, majd 1965-ben a Román Szocialista Köztársaság alkotmánya.
A kommunista diktatúra után alakult alkotmányozó nemzetgyűlés – a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa – által kidolgozott, 1991-ben népszavazással megerősített – a NATO- és EU-csatlakozás miatt 2003-ban módosított –, jelenleg is hatályos alaptörvény egyik fő ihletforrása volt az 1923-ban elfogadott román alkotmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyolc centiméterrel nőtt a Duna vízszintje a cernavodai atomerőműnél, ami biztosítja a létesítmény további működését – közölte vasárnap a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Péntek éjszaka, 01:00 óra körül befejeződött a második uszály elsüllyesztése a Duna vízhozama egy részének a Bala-ágba történő átirányítását célzó beavatkozás keretében – tájékoztatott szombaton az Országos Vízügyi Igazgatóság.
A pártok között elvi megállapodás született arról, hogy Románia újra konkrétan vállalja az euró bevezetésének célkitűzését – szögezte le Nicușor Dan államfő.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
Megteremtette a jogalapot a román kormány arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt az országos villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Miközben az országhatáron továbbra is mélyponton van a Duna vízhozama, Ilie Bolojan miniszterelnök arról beszélt, hogy mi vezetett az energiaellátásban kialakult jelentős egyensúlytalanságokhoz.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkor támogatna egy szakértői jellegű kormányt, ha az parlamenti többséggel rendelkezne, és olyan programmal állna elő, amely továbbra is az állami kiadások ellenőrzésére és a hiányok csökkentésére irányul.
A hitelminősítő ügynökségek értékeléseiket a költségvetési adatokra, a politikai stabilitásra és a 2027–2028-as évekre vonatkozó kilátásokra alapozzák – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában.
A közúti balesetek halálos áldozatainak száma meghaladta a tuberkulózis és a kábítószer-fogyasztás okozta halálozásokét a fiatalok körében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!