Fotó: Presidency.ro
A „Kiegészült Románia” 1923-as alkotmánya a nemzeti célkitűzésként megfogalmazott egységes román állam megteremtését szentesítette – hangoztatta Klaus Iohannis államfő hétfőn a bukaresti szenátus üléstermében rendezett ünnepségen, amelyen az Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával „kiegészült” Román Királyság 1923-ban elfogadott alaptörvénye elfogadásának centenáriumáról emlékeztek meg állami és egyházi vezetők.
2023. március 27., 14:242023. március 27., 14:24
Az elnök szerint a száz éve hatályba lépett, a hagyományok folytonosságát a pluralizmus elvével ötvöző alkotmány nemcsak az egységes román nemzetállam létrehozását, hanem egy befogadó demokrácia feltételeinek kialakítását is célozta: elismerte és védte minden román alapjogait, „etnikai származásától, anyanyelvétől és vallásától függetlenül”.
Klaus Iohannis szerint az 1923-as alaptörvény a liberális alkotmányosság elveit – a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények alkotmányossági kontrollját – honosította meg, és megerősítette Románia „természetes együvé tartozását” a nyugati demokráciák jogi és politikai közösségével. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy
A román alkotmánybíróság által kezdeményezett megemlékezésen többek között Nicolae Ciucă miniszterelnök, Alina Gheorghiu és Marcel Ciolacu, a kétkamarás parlament házelnökei, és Daniel ortodox pátriárka is méltatta a történelmi esemény jelentőségét.
A román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülése nyomán létrejött, 1877-ben függetlenné vált, 1881-től kezdődően királyságként elismert, az első világháborút a győztes hatalmak oldalán befejező, területét megkétszerező Románia parlamentje 1923-ban dolgozta ki új alaptörvényét, amelyet 1923. március 28-án hirdetett ki I. Ferdinánd király. Nagy-Románia alkotmánya II. Károly 1938-ban bevezetett királyi diktatúrájáig volt hatályos. A kommunista hatalomátvétel után 1947-ben lépett hatályba a Román Népköztársaság, majd 1965-ben a Román Szocialista Köztársaság alkotmánya.
A kommunista diktatúra után alakult alkotmányozó nemzetgyűlés – a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa – által kidolgozott, 1991-ben népszavazással megerősített – a NATO- és EU-csatlakozás miatt 2003-ban módosított –, jelenleg is hatályos alaptörvény egyik fő ihletforrása volt az 1923-ban elfogadott román alkotmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak bizonyos feltételek mellett tud továbbra is egy Európa-párti parlamenti többség része maradni, azt viszont kizárja, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök maradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz hétfő este azt nyilatkozta, pártjának miniszterei folytatják a munkát.
Az RMDSZ nem lép ki a kormányból és nem avatkozik be a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) közötti konfliktusba” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Ilie Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső szavazása nyomán távozna a kormány éléről.
A jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán.
Az AUR előrehozott választást akar, és megszavaz bármely, a Bolojan-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján George Simion, a szélsőséges és magyarellenes politikai alakulat elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!