Klaus Iohannis szerint Románia az EU és a NATO tagja marad
Fotó: Presidency
Az alkotmány értelmében addig maradok a tisztségemben, amíg Románia újonnan megválasztott elnöke leteszi hivatali esküjét – jelentette be Klaus Iohannis államfő pénteken este azok után, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnök-választás első fordulójának eredményét. Az elnök közölte: az újonnan alakuló kormány feladata lesz megszabni az elnökválasztás új időpontjait.
2024. december 06., 19:152024. december 06., 19:15
2024. december 06., 20:102024. december 06., 20:10
A hivatalban lévő elnök a Cotroceni-palotában adott sajtónyilatkozatában leszögezte: a taláros testület pénteken kihirdetett döntése kötelező mindenki számára, és mindenkinek alá kell vetnie magát. „Soha nem volt még részünk ilyen helyzetben” – kezdte mondandóját Iohannis, felidézve, mi vezetett a Romániában előzmények nélküli helyzethez, az államfőválasztás első fordulójának érvénytelenítéséhez.
Ezt követően írásban kapott jelentéseket a hírszerző szolgálatoktól, és a dokumentumokban – megfogalmazása szerint – „nagyon aggasztó” adatok szerepeltek, ezért összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT).
„A következtetések súlyosak voltak. Egy államfőjelölt törvénytelenül masszív kampánytámogatásban részesült, a választások napján is. Ez súlyosan áthágja a választási törvény előírásait. Ugyanez a jelölt nulla kampányköltséget vallott be, holott nagyon széles körű kampánytevékenységet folytatott” – sorolta Klaus Iohannis. Anélkül, hogy megnevezte volna, kire utal, az államfő hozzátette: olyan információkat kapott a titkosszolgálatoktól, hogy az ominózus jelöltet egy, „Románia érdekeitől idegen állam” is támogatásában részesítette. „Ezek súlyos dolgok, a nemzetbiztonságot érintő kérdéssel van dolgunk” – hangsúlyozta Iohannis, egyértelműen a függetlenként indult Călin Georgescura, valamint Oroszországra utalva.
Klaus Iohannis elmondása szerint az új kormány feladata lesz megszabni az elnökválasztás új időpontjait. Közölte: miután az alkotmánybíróság hitelesíti a nemrég lezajlott parlamenti választások eredményét, összehívják az új parlamentet, majd elkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások. „Az új kormány majd megszabja az elnökválasztási fordulók új időpontjait” – ismertette az elnök.
És mit fogok csinálni én? – tette fel az újabb kérdést Iohannis. Ekkor az elnök felütötte Románia alkotmányát, és közölte: az alaptörvény 83. cikkelye értelmében az ország államelnöke addig marad hivatalában, amíg az újonnan megválasztott államfő le nem teszi hivatali esküjét. „Amikor az új államelnök leteszi az esküt, én távozni fogok innen” – szögezte le a Cotroceni-palotában adott sajtónyilatkozatában Iohannis. Aki előrebocsátotta azt is, hogy nem kíván Románia miniszterelnöke lenni, az egyetlen célja eleget tenni megbízatásának.
Nyilatkozata végén Iohannis mindenkit biztosítani kívánt arról, hogy Románia biztonságos, stabil és erős ország, amely nem küzd nehézséggel. Az elnök külön üzent a pénzpiaci szereplőknek, a külföldi befektetőknek, leszögezve: Románia Európa-párti, az Európai Unió tagállama és a NATO szövetségese marad. „Mandátumom utolsó napjáig dolgozni fogok azért, hogy Románia szabad, demokratikus, modern, biztonságos és Európa-barát ország maradjon. Fontos, hogy mindenki tudja: Románia nincs bajban” – fogalmazott Klaus Iohannis elnök.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!