Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot. A kormány eddig legfeljebb 11 százalékos indexálást helyezett kilátásba.
2022. október 20., 17:312022. október 20., 17:31
2022. október 20., 18:212022. október 20., 18:21
Iohannis kifejtette, eddig 10-11 százalékos nyugdíjemelésről volt szó a közbeszédben, de mivel az infláció meghaladta a 15 százalékot, úgy tartja helyénvalónak és méltányosnak, ha a nyugdíjemelés is nagyobb mértékű lenne az eddig emlegetett 10-11 százaléknál.
Iohannis azt mondta, nem tudja, hogy a költségvetésből telik-e 15 százalékos nyugdíjemelésre, de szerinte érdemes fontolóra venni minden lehetőséget, és olyan nyugdíjemeléssel állni elő, amely nagymértékben kompenzálja az inflációt. Hozzátette, kiemelt figyelmet kell szentelni a kisnyugdíjasoknak, mert az ő esetükben a legnagyobbak a problémák.
Miközben a nyugdíjasszervezetek az időskori juttatás 26 százalékos emelését követelik – novemberi hatállyal –, a kormány eközben legfeljebb 11 százalékos növekedést helyezett kilátásba a jövő évtől. Nicolae Ciucă miniszterelnök nemrég kifejtette, a nyugdíjak és fizetések további emelése a költségvetés bevételeinek alakulásától függ. Leszögezte ugyanakkor, hogy legtöbb 11 százalékkal növekedhetnek jövő év januárjától a nyugdíjak, ennél nagyobb indexálás ugyanis növelné a nyugdíjalap deficitjét, és kihatna a társadalombiztosítási költségvetés hiányára is.
Nicolae Ciucă csütörtökön már úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértékével emelik a nyugdíjakat 2023. január 1-jétől. A Dolj megyei látogatása végén nyilatkozó miniszterelnök rámutatott, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által legutóbb közölt adatok szerint a pénzromlás mértéke elérte a 15,9 százalékot, és a nyugdíjasok „nem érdemlik meg, hogy vállukon cipeljék az infláció terhét”.
„Meg kell vizsgálnunk a helyzetet, és biztosítanunk kell, hogy az infláció mértékével nőjenek a nyugdíjak” – fogalmazott az Agerpres szerint a kormányfő.
A hárompárti koalíció másik két alakulata, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ ugyanakkor ennél is nagyobb mértékű nyugdíjemelést támogat, amit szerintük elbírna a költeségvetés. A kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég úgy nyilatkozott, a koalícióban egyelőre nem született megállapodás a januártól érvényes nyugdíjemelés mértékéről, aminek azonban szerinte fedeznie kell a pénzromlást.
Marius Budăi munkaügyi miniszter ugyancsak előrebocsátotta, hogy legkevesebb 10 százalékkal, de nem kizárt, hogy ennél is nagyobb mértékben nőnek a nyugdíjak január elsejétől, az intézkedés 11 milliárd lejes többletkiadást jelent az állami költségvetés számára, de ezt a terhet szerinte elbírja a büdzsé. A szociáldemokrata tárcavezető különben már hetekkel ezelőtt elengedhetetlennek nevezte az időskori juttatás és a közalkalmazotti bérek emelését, kiváltva ezáltal a liberális miniszterelnök rosszallását, aki felelőtlennek és populizmusnak nevezte minisztere elhamarkodott nyilatkozatát, mivel a kérdésben még nem született döntés a koalícióban.
Egyébként a hatályos nyugdíjtörvény alapján a kormánynak 2023 januárjától az inflációval megegyező mértékben kell emelnie az öregkori juttatásokat, csakhogy a referenciaérték nem az idén jegyzett pénzhígulás mértéke – amely szeptemberben elérte a 15,9 százalékot –, hanem a 2021-ben jegyzetté, amely 5,1 százalékos volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!