
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot. A kormány eddig legfeljebb 11 százalékos indexálást helyezett kilátásba.
2022. október 20., 17:312022. október 20., 17:31
2022. október 20., 18:212022. október 20., 18:21
Iohannis kifejtette, eddig 10-11 százalékos nyugdíjemelésről volt szó a közbeszédben, de mivel az infláció meghaladta a 15 százalékot, úgy tartja helyénvalónak és méltányosnak, ha a nyugdíjemelés is nagyobb mértékű lenne az eddig emlegetett 10-11 százaléknál.
Iohannis azt mondta, nem tudja, hogy a költségvetésből telik-e 15 százalékos nyugdíjemelésre, de szerinte érdemes fontolóra venni minden lehetőséget, és olyan nyugdíjemeléssel állni elő, amely nagymértékben kompenzálja az inflációt. Hozzátette, kiemelt figyelmet kell szentelni a kisnyugdíjasoknak, mert az ő esetükben a legnagyobbak a problémák.
Miközben a nyugdíjasszervezetek az időskori juttatás 26 százalékos emelését követelik – novemberi hatállyal –, a kormány eközben legfeljebb 11 százalékos növekedést helyezett kilátásba a jövő évtől. Nicolae Ciucă miniszterelnök nemrég kifejtette, a nyugdíjak és fizetések további emelése a költségvetés bevételeinek alakulásától függ. Leszögezte ugyanakkor, hogy legtöbb 11 százalékkal növekedhetnek jövő év januárjától a nyugdíjak, ennél nagyobb indexálás ugyanis növelné a nyugdíjalap deficitjét, és kihatna a társadalombiztosítási költségvetés hiányára is.
Nicolae Ciucă csütörtökön már úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértékével emelik a nyugdíjakat 2023. január 1-jétől. A Dolj megyei látogatása végén nyilatkozó miniszterelnök rámutatott, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által legutóbb közölt adatok szerint a pénzromlás mértéke elérte a 15,9 százalékot, és a nyugdíjasok „nem érdemlik meg, hogy vállukon cipeljék az infláció terhét”.
„Meg kell vizsgálnunk a helyzetet, és biztosítanunk kell, hogy az infláció mértékével nőjenek a nyugdíjak” – fogalmazott az Agerpres szerint a kormányfő.
A hárompárti koalíció másik két alakulata, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ ugyanakkor ennél is nagyobb mértékű nyugdíjemelést támogat, amit szerintük elbírna a költeségvetés. A kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég úgy nyilatkozott, a koalícióban egyelőre nem született megállapodás a januártól érvényes nyugdíjemelés mértékéről, aminek azonban szerinte fedeznie kell a pénzromlást.
Marius Budăi munkaügyi miniszter ugyancsak előrebocsátotta, hogy legkevesebb 10 százalékkal, de nem kizárt, hogy ennél is nagyobb mértékben nőnek a nyugdíjak január elsejétől, az intézkedés 11 milliárd lejes többletkiadást jelent az állami költségvetés számára, de ezt a terhet szerinte elbírja a büdzsé. A szociáldemokrata tárcavezető különben már hetekkel ezelőtt elengedhetetlennek nevezte az időskori juttatás és a közalkalmazotti bérek emelését, kiváltva ezáltal a liberális miniszterelnök rosszallását, aki felelőtlennek és populizmusnak nevezte minisztere elhamarkodott nyilatkozatát, mivel a kérdésben még nem született döntés a koalícióban.
Egyébként a hatályos nyugdíjtörvény alapján a kormánynak 2023 januárjától az inflációval megegyező mértékben kell emelnie az öregkori juttatásokat, csakhogy a referenciaérték nem az idén jegyzett pénzhígulás mértéke – amely szeptemberben elérte a 15,9 százalékot –, hanem a 2021-ben jegyzetté, amely 5,1 százalékos volt.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
szóljon hozzá!