
A Mihail Kogălniceanu mellett működő légibázison a román katonák mellett amerikai, brit és belga katonák is szolgálatot teljesítenek
Fotó: Presidency.ro
Együtt látogatott el szerda délelőtt a Fekete-tenger közeli Mihail Kogălniceanu melletti légitámaszpontra Klaus Iohannis román elnök, Nicolae Ciucă miniszterelnök, valamint Alexander De Croo belga államfő.
2022. április 13., 14:022022. április 13., 14:02
2022. április 13., 14:182022. április 13., 14:18
A légibázison a román katonák mellett amerikai, brit és belga katonák is szolgálatot teljesítenek. Iohannis elmondta, folytatódnak az erőfeszítések, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyors, határozott és erőteljes választ adjon minden lehetséges kihívásra és fenyegetésre. Emlékeztetett, hogy a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón hozott döntésnek megfelelően felgyorsítják a NATO átalakítását, hogy tartósan megerősödjön a katonai szövetség elrettentő és védelmi képessége, különösen a keleti szárnyon és a Fekete-tengeren.
Az államfő hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított „brutális agresszió” alapjaiban megrengette a regionális, európai és euroatlanti biztonságot, és globális viszonylatban is vannak negatív hatásai, több szinten is. Közölte, a NATO és az Európai Unió számos konkrét intézkedést hozott Ukrajna megsegítésére, és Románia is gyorsan és hatékonyan lépett, humanitárius segélycsomagokat küldött Ukrajnának, befogadta és megfelelő ellátásban részesítette a menekülteket, illetve egy humanitárius logisztikai központot is létrehoztak az ország területén.
Nicolae Ciucă, Klaus Iohannis és Alexander De Croo belga miniszterelnök a Mihail Kogălniceanu légi bázison
Fotó: Presidency.ro
Beszélt arról is, hogy a nemzetközi biztonsági környezet radikális változásokon ment át, és ennek nyomán a NATO-államoknak megfelelő, „szigorúan védekező jellegű” válaszlépéseket kellett tenniük. Iohannis megköszönte a NATO-szövetségesek romániai jelenlétét, hangsúlyozva, hogy a tagországokból érkezett katonák romániai kollégáikkal együtt védelmezik a társadalmunkat alapvetően meghatározó értékeket, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és minden népnek azt a jogát, hogy saját sorsáról döntsön. „Csak együtt tudjuk biztosítani polgáraink biztonságát és jólétét” – fogalmazott az államfő.
Szerinte is „brutális támadás” érte az EU és a NATO alapvető értékeit, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat. „Soha nem volt célunk eszkalálni a helyzetet és nem is lesz az, de legyen világos: a NATO-szövetségesek felkészültek arra, hogy megvédjék területeiket. Az egyikünk ellen intézett támadás mindannyiunk elleni támadásnak minősül. Összefogunk, hogy megvédjük értékeinket, területeinket” – fogalmazott a belga kormányfő.
Hozzátette, Európa továbbra is támogatja Ukrajnát, befogadja a háború elől menekülőket, katonai segítséget nyújt az országnak, ugyanakkor a szankciókkal elszigeteli Oroszországot. Rámutatott, Vlagyimir Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy könnyen ellenőrzése alá tudja vonni Ukrajnát, és a NATO-t is alulértékelte. „Mekkorát hibázott! Az a tény, hogy a NATO egy nappal Ukrajna Oroszország általi megtámadása után aktiválta reagáló rrőit – először e haderő megalakítása óta –, jól jelzi, hogy a szövetség egységesebb és elszántabb, mint eddig bármikor” – nyomatékosította Alexander De Croo.
Nicolae Ciucă román miniszterelnök szerint a NATO a legerősebb és legkonkrétabb biztonsági garancia a tagállamok számára. „Olyan nehéz időket élünk, amilyenekről soha nem gondoltuk volna, hogy a 21. században bekövetkeznek. Fel kell készülnünk egy hosszan tartó válságra és arra is, hogy ez a válság közelebb kerül a határainkhoz” – jelentette ki. Hozzátette, a NATO keleti szárnyán hatékony elrettentő és védelmi pozíciót kell kialakítani, és megköszönte De Croo belga kormányfőnek, hogy „hozzájárult a NATO-nak a szakaszos reagálási terv végrehajtásáról szóló döntéséhez”.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
szóljon hozzá!