
A Mihail Kogălniceanu mellett működő légibázison a román katonák mellett amerikai, brit és belga katonák is szolgálatot teljesítenek
Fotó: Presidency.ro
Együtt látogatott el szerda délelőtt a Fekete-tenger közeli Mihail Kogălniceanu melletti légitámaszpontra Klaus Iohannis román elnök, Nicolae Ciucă miniszterelnök, valamint Alexander De Croo belga államfő.
2022. április 13., 14:022022. április 13., 14:02
2022. április 13., 14:182022. április 13., 14:18
A légibázison a román katonák mellett amerikai, brit és belga katonák is szolgálatot teljesítenek. Iohannis elmondta, folytatódnak az erőfeszítések, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyors, határozott és erőteljes választ adjon minden lehetséges kihívásra és fenyegetésre. Emlékeztetett, hogy a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón hozott döntésnek megfelelően felgyorsítják a NATO átalakítását, hogy tartósan megerősödjön a katonai szövetség elrettentő és védelmi képessége, különösen a keleti szárnyon és a Fekete-tengeren.
Az államfő hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított „brutális agresszió” alapjaiban megrengette a regionális, európai és euroatlanti biztonságot, és globális viszonylatban is vannak negatív hatásai, több szinten is. Közölte, a NATO és az Európai Unió számos konkrét intézkedést hozott Ukrajna megsegítésére, és Románia is gyorsan és hatékonyan lépett, humanitárius segélycsomagokat küldött Ukrajnának, befogadta és megfelelő ellátásban részesítette a menekülteket, illetve egy humanitárius logisztikai központot is létrehoztak az ország területén.
Nicolae Ciucă, Klaus Iohannis és Alexander De Croo belga miniszterelnök a Mihail Kogălniceanu légi bázison
Fotó: Presidency.ro
Beszélt arról is, hogy a nemzetközi biztonsági környezet radikális változásokon ment át, és ennek nyomán a NATO-államoknak megfelelő, „szigorúan védekező jellegű” válaszlépéseket kellett tenniük. Iohannis megköszönte a NATO-szövetségesek romániai jelenlétét, hangsúlyozva, hogy a tagországokból érkezett katonák romániai kollégáikkal együtt védelmezik a társadalmunkat alapvetően meghatározó értékeket, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és minden népnek azt a jogát, hogy saját sorsáról döntsön. „Csak együtt tudjuk biztosítani polgáraink biztonságát és jólétét” – fogalmazott az államfő.
Szerinte is „brutális támadás” érte az EU és a NATO alapvető értékeit, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat. „Soha nem volt célunk eszkalálni a helyzetet és nem is lesz az, de legyen világos: a NATO-szövetségesek felkészültek arra, hogy megvédjék területeiket. Az egyikünk ellen intézett támadás mindannyiunk elleni támadásnak minősül. Összefogunk, hogy megvédjük értékeinket, területeinket” – fogalmazott a belga kormányfő.
Hozzátette, Európa továbbra is támogatja Ukrajnát, befogadja a háború elől menekülőket, katonai segítséget nyújt az országnak, ugyanakkor a szankciókkal elszigeteli Oroszországot. Rámutatott, Vlagyimir Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy könnyen ellenőrzése alá tudja vonni Ukrajnát, és a NATO-t is alulértékelte. „Mekkorát hibázott! Az a tény, hogy a NATO egy nappal Ukrajna Oroszország általi megtámadása után aktiválta reagáló rrőit – először e haderő megalakítása óta –, jól jelzi, hogy a szövetség egységesebb és elszántabb, mint eddig bármikor” – nyomatékosította Alexander De Croo.
Nicolae Ciucă román miniszterelnök szerint a NATO a legerősebb és legkonkrétabb biztonsági garancia a tagállamok számára. „Olyan nehéz időket élünk, amilyenekről soha nem gondoltuk volna, hogy a 21. században bekövetkeznek. Fel kell készülnünk egy hosszan tartó válságra és arra is, hogy ez a válság közelebb kerül a határainkhoz” – jelentette ki. Hozzátette, a NATO keleti szárnyán hatékony elrettentő és védelmi pozíciót kell kialakítani, és megköszönte De Croo belga kormányfőnek, hogy „hozzájárult a NATO-nak a szakaszos reagálási terv végrehajtásáról szóló döntéséhez”.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!