
Klaus Iohannis
Fotó: Presidency
Üzenetet tett közzé hétfőn, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából Klaus Iohannis. Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlölet, a támadások, a beszédben megnyilvánuló erőszak és a félretájékoztatás gyengíti a demokráciákat.
2025. január 27., 14:172025. január 27., 14:17
Klaus Iohannis üzenetét Mihai Șomordolea államtanácsos olvasta fel a bukaresti Korál zsinagógában tartott rendezvényen.
Üzenetében az elnök felidézte, hogy 1945. január 27-én szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor.
„Azok, akiknek sikerült életben maradniuk, az egész világ előtt tanúsíthatták, hogy a pokol elszabadult a földön, de azt is, hogy az élet ereje végül legyőzte a halált” – fogalmazott Iohannis, hozzátéve, hogy

Románia az Európai Unió első tagállama, amelyik a középiskolákban bevezette A zsidók történelme. A holokauszt választható tantárgyat.
„Ugyancsak ma emlékezünk az 1941. januári bukaresti pogrom áldozatainak szenvedéseire, amikor zsidók ezreit adták át a halálnak. A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tisztelgünk azok előtt, akik életüket vesztették, de a túlélők és a megmentők bátorsága előtt is, hogy soha ne merüljön feledésbe a tragédia, amely annyi emberéletet követelt” – hangsúlyozta az elnök az Agerpres által ismertetett üzenetében.
Rámutatott, a túlélők emlékezetét tovább kell adni a következő nemzedékeknek, mint vitathatatlan bizonyítékot arra, hogy „a történelem legsötétebb pillanatain túl is van fény és remény”. Mint írta, a populizmus, a szélsőségesség, az idegengyűlölő és antiszemita attitűdök álcázott formában most is jelen vannak a nemzetközi porondon, és céljuk aláásni a szabad, jogvédelmen alapuló világ alappilléreit.

Erősödnek az antiszemita megnyilvánulások az Egyesült Államokban és az európai országokban, köztük Romániában is a Hamász Izrael elleni terrortámadását követően kirobbant közel-keleti konfliktus nyomán.
azáltal, hogy erre vonatkozó jogszabályokat fogadott, és olyan megemlékezési és oktatási projekteket dolgozott ki, amelyek hozzájárulnak az alapvető európai értékeken alapuló kultúrához.
„Ebben az időszakban, amikor többrétű válsággal nézünk szembe, tekintsünk bizalommal a jövőbe, és értsük meg, hogy a párbeszéd, az egység és a szolidaritás elengedhetetlen, amikor a demokráciát támadják azok, akik figyelmen kívül hagyják a múltat és háborús bűnösöket dicsőítenek. A mai nap érzelmi töltetén túl, egy rendkívül nehéz nemzetközi helyzetben rendíthetetlenül kell hinnünk abban, hogy képesek vagyunk továbbra is aktívan küzdeni a toleranciáért, a méltóságért, az igazságért és az emberségért. A minket egyesítő emlékezés legyen egyben fogadalom is azokkal szemben, akik már nincsenek közöttünk, és azoknak is, akik utánunk jönnek, hogy soha többé nem engedünk megtörténtté tenni egy ilyen szörnyű tragédiát” – zárta üzenetét Klaus Iohannis.
Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet figyelmeztetése ellenére a román ortodox egyház jóváhagyta a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori fasiszta mozgalom egyik képviselője, Ilie Lăcătușu ortodox pap szentté avatását.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
szóljon hozzá!