A bűncselekmények elkövetőitől bírósági végzéssel elkobzott ingatlanokban orvosi rendelőket, oktatási intézményeket vagy állami intézmények székhelyét lehetne kialakítani annak a törvénytervezetnek az értelmében, amelynek nyomán létrehoznák az Elkobzott Vagyonelemek Országos Ügynökségét.
2015. április 02., 16:552015. április 02., 16:55
A tervezet 30. cikkelye kimondja, hogy a központi és a helyi intézmények felkérhetik az ügynökséget, azonosítsa azon ingatlanokat, amelyeket közgyógyellátási, oktatási intézményként vagy székházként lehet hasznosítani, vagy olyan helyszínként, ahol az elkobzott javakat lehet raktározni.
A tervezet azt is rögzíti, hogy minden elkobzott és az ügynökség számlájára átutalt összeg kamatozik. A gyanúsítottak vagy vádlottak követelési joggal léphetnek fel, és abban az esetben, ha az illetékes ügyész vagy bíróság feloldja a vagyonzárlatot, az ügynökség három munkanapon belül az érintett által megadott bankszámlára utalja az összeget.
A tervezet egy másik cikkelye szerint az ügynökségnek egy pénzösszeg elkobzását kimondó jogerős bírósági ítéletet követően 30 napon belül az államkasszába kell utalnia a pénzt.
Az új ügynökségnek át kell adnia a birtokában levő információkat a romániai hatóságoknak vagy az Európai Unió más tagállamaiban működő tartozásbehajtó cégeknek. Ugyanakkor megtagadhatja az információ kiadását, amennyiben fölmerül a megalapozott gyanú, hogy ez sértené a nemzetbiztonságot, akadályozna egy rendőrségi nyomozást, vagy közvetlen életveszélyt okozhatna valamely érintett számára.
A tervezet már a parlament előtt van, az igazságügyi tárca mindemellett április 15-ig nyilvános vitára bocsátotta. Az új ügynökségnek 30 munkatársa lesz majd, és egy, az igazságügyi minisztérium által kinevezett vezérigazgató irányítja majd.
Az intézmény létrehozását az indokolja, hogy rendkívül alacsony a bűncselekményből származó vagyonelemek és pénzösszegek behajtási aránya. Korábban mind Klaus Johannis államfő, mind az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) bírálta az adóhivatalt, amiért a ténylegesen elkobzott vagyonok aránya csupán mintegy tíz százaléka az elkobzásról szóló jogerős bírósági ítéletekben szereplőknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!