Illyés Gergely
Fotó: Facebook/Nemzetpolitikai Kutatóintézet
A Romániában élő magyarok életét pozitívan befolyásoló törvénymódosítás, döntés esélyeit illetően nagyon sokat árt az a folyamatos magyarellenes médiakampány, ami kevés kivételtől eltekintve az összes román sajtótermékből árad – jelentette ki a Krónikának Illyés Gergely politológus.
2017. október 19., 10:452017. október 19., 10:45
– Az elmúlt hetek fejleményei alapján enyhülni látszanak a hosszú ideje kifejezetten feszült román–magyar kapcsolatok: a magyar miniszterelnök kétszer is egyeztetett telefonon a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével a marosvásárhelyi katolikus iskola sorsáról, a két ország külügyminisztere pedig a korábbi nyilatkozatháborút követően végre konkrét ügyekben (magyar gazdaságfejlesztési program Erdélyben,magyar diplomaták tevékenységének jóváhagyása, közös energetikai projektek) egyeztetett. Mivel magyarázható a kétoldalú viszony újjáéledése, mi váltott ki párbeszédkényszert Budapesten és Bukarestben?
– A kétoldalú kapcsolatok az elmúlt években egyáltalán nem úgy alakultak, ahogyan két szomszédos, egymással stratégiai partnerségben levő EU- és NATO-tagállam esetében az elvárható lett volna. A viszony javítására történő kísérletek a legutóbbi időkig rendre meghiúsultak, a Victor Ponta és Dacian Cioloș miniszterelnöksége alatti külügyi vonalvezetés változatos okokból nem tartotta kívánatosnak szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Magyarországgal.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a román külügyminisztérium a kormányváltások dacára államtitkári szinten nem sok személyi változást hozott, továbbá a korábbi külügyminiszter, Bogdan Aurescu jelenleg Klaus Johannis államfő tanácsadójaként az államelnöki hivatal tevékenységére van nagy befolyással. Szóval sajnos nem visszafordíthatatlanok a kedvező változások, leginkább a román kormánypártok vezetőségében érezhető a kapcsolatok javítására vonatkozó szándék, ám a központi sajtó és az ellenzék is rendre Budapest ostorozásával van elfoglalva, így nincs könnyű dolga annak a román politikusnak, aki látványos együttműködésre törekszik Magyarországgal.
– Számítani lehet olyan látványos közeledésre a két ország között a következő időszakban, ami előrelépést hozhat a kisebbségi kérdésekben?
– A fentiekben részletezett okok miatt nehéz megítélni, hogy mire lehet számítani román részről. Ugyanakkor
A román közvélemény szempontjából látványos közeledésre nem számítok, az együttműködés különböző pontszerű formáit eddig is meglehetősen visszafogottan kommunikálta a román fél. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezeket a körülményeket szem előtt tartva nem létezhet együttműködés és nem javulhatnak folyamatosan a kapcsolatok, ami idővel konkrétumokban is testet ölthet.
– A bukaresti képviselőház nemrég leszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának a közigazgatásban történő bővítését célzó törvénymódosítási javaslatot. Ilyen körülmények között mennyiben jelent garanciát Liviu Dragnea PSD-elnök Orbán Viktor kormányfőnek tett ígérete, miszerint Románia OECD-tagságának támogatása fejében a bukaresti hatóságok hozzájárulnak a katolikus gimnázium újraalapításához?
– Sok helytálló érvet fel lehet hozni amellett, hogy Liviu Dragnea ígérete nem sokat ér, ám
Liviu Dragnea, a PSD elnöke Puskás-mezt kapott ajándékba Szijjártó Péter külügyminisztertől
Fotó: Román Parlament
Nagyon sokat árt azonban bármilyen, a Romániában élő magyarok életét pozitívan befolyásoló törvénymódosítás, döntés esélyeit illetően az a folyamatos magyarellenes médiakampány, ami kevés kivételtől eltekintve az összes román sajtótermékből árad.
Ez a – megítélésem szerint részben tudatos és célorientált, részben a román média működési elvéből következő – tendencia időnként megerősödik, időnként alábbhagy, de mindenképpen jelentős hatást gyakorol a román közvéleménynek és ezáltal a román politikai elitnek a kérdéshez való viszonyulására. Ebben az ellenséges környezetben pedig még nehezebb eredményesen politizálni, mivel a politikai érdekek mellett figyelembe kell venni ezt a tényezőt is.
– Brüsszelben és Bukarestben egyaránt hallani olyan elemzői véleményeket, miszerint a jelenlegi balliberális román koalíció lengyel és magyar mintára az illiberalizmus útjára lépett. Mennyiben helytálló ez a megállapítás, illetve közrejátszhat-e a román–magyar kapcsolatok fejlődésében?
– A magyar–román kapcsolatokra ez az értelmezési keret olyan szempontból lehet befolyással, hogy nehezebbé teheti a szorosabb együttműködés felvállalását a brüsszeli intézmények és a nagy EU-tagállamok kancelláriáiról érkező esetleges rosszalló üzenetek miatt. Ez nemcsak román–magyar vonatkozásban érvényes, általában véve
furcsának vélik, hogy a tagállami vezetők nemcsak Brüsszelben találkoznak, hanem egymás fővárosaiban is. Románia Lengyelország után a második legnagyobb volt szocialista EU-tagállam, a V4-ekkel való szorosabb kapcsolatokat nemcsak a román államfő ellenzi, vélhetően ilyen értelmű üzeneteket kap külföldről is. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy mintha Romániában mindenki elfelejtené: az alkotmány értelmében az ország külpolitikájának megvalósítása a kormány feladata (102. szakasz), az államfő külpolitikai feladatait a 91. szakasz nagyon pontosan lehatárolja.
– És milyen irányban befolyásolja majd az államközi viszony alakulását, hogy Románia jövőre ünnepli a gyulafehérvári nagygyűlésen kikiáltott egyesülés centenáriumát, illetve hogy Magyarországon országgyűlési választásokat rendeznek?
– Nyilvánvalóan
amiből a kormánypártok és a kormány sem vonhatja ki magát, akkor sok jóra nem számíthatunk. A magyar fél részéről is érkezhetnek ezekre válaszok, a diplomáciai érintkezés felületei pedig így gyorsan beszűkülhetnek.
Azt hiszem, vannak olyan állami intézmények Romániában, amelyek ebben a forgatókönyvben érdekeltek. Ugyanakkor jövőre egészen biztosan centenáriumot ünnepelnek a románok, tehát valamilyen formában fel tud erre készülni Magyarország és az erdélyi magyarság is, így elképzelhető számunkra kedvezőbb szcenárió is.
– Egészen váratlanul érte a nyilvánosságot Liviu Dragnea PSD-elnök és Mihai Tudose miniszterelnök konfliktusa. Mivel magyarázható a román kormánypártban felbukkant újabb „Grindeanu-effektus”? Eredményezhet-e ez a vita a PSD-n belül nagyobb szakadást, a kormányzás terén pedig válságot?
– Liviu Dragnea a Grindeanu-kormány bukása után gyengült, a mostani események pedig tovább gyengítették a párton belüli pozícióját. Ezt a vezetői válságot érezve a PSD-n belül folyamatos a harc, ami természetesen érdekében áll az ellenzék szerepét szinte egyedül betöltő Klaus Johannisnak. A kormányváltás ugyanakkor nem reális opció, az államfő számára éppen megfelelő, hogy a nemrég választásokat nyerő szociáldemokraták kormányzása kudarcokkal teli és állandóan instabilitással fenyegeti az országot.
A román politikai elit általában véve is vezetői válsággal küzd, ebben a helyzetben pedig sokszor úgy tűnik, hogy más, demokratikus felhatalmazással nem bíró állami intézmények is aktívan bekapcsolódnak a politika alakításába, ami nem tesz jót az amúgy is gyenge román demokráciának. Erre vonatkozó brüsszeli elemzői véleményeket azonban nemigen hallani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Rátámadt egy idős férfira egy medve, amelyet előzőleg elgázolt egy autó a Maros megyei Erdőszentgyörgyön – közölte a megyei rendőr-kapitányság.
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!