HIRDETÉS

Illyés Gergely: visszafordíthatóak a kedvező változások a román–magyar kapcsolatokban

Rostás Szabolcs 2017. október 19., 10:45
HIRDETÉS

A Romániában élő magyarok életét pozitívan befolyásoló törvénymódosítás, döntés esélyeit illetően nagyon sokat árt az a folyamatos magyarellenes médiakampány, ami kevés kivételtől eltekintve az összes román sajtótermékből árad – jelentette ki a Krónikának Illyés Gergely politológus.

Illyés Gergely Fotó: Facebook/Nemzetpolitikai Kutatóintézet

– Az elmúlt hetek fejleményei alapján enyhülni látszanak a hosszú ideje kifejezetten feszült román–magyar kapcsolatok: a magyar miniszterelnök kétszer is egyeztetett telefonon a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével a marosvásárhelyi katolikus iskola sorsáról, a két ország külügyminisztere pedig a korábbi nyilatkozatháborút követően végre konkrét ügyekben (magyar gazdaságfejlesztési program Erdélyben,magyar diplomaták tevékenységének jóváhagyása, közös energetikai projektek) egyeztetett. Mivel magyarázható a kétoldalú viszony újjáéledése, mi váltott ki párbeszédkényszert Budapesten és Bukarestben?

– A kétoldalú kapcsolatok az elmúlt években egyáltalán nem úgy alakultak, ahogyan két szomszédos, egymással stratégiai partnerségben levő EU- és NATO-tagállam esetében az elvárható lett volna. A viszony javítására történő kísérletek a legutóbbi időkig rendre meghiúsultak, a Victor Ponta és Dacian Cioloș miniszterelnöksége alatti külügyi vonalvezetés változatos okokból nem tartotta kívánatosnak szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Magyarországgal.

HIRDETÉS
Ebben a tekintetben történt némi elmozdulás az elmúlt hónapokban, de a kapcsolatok még mindig törékenyek és képlékenyek.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a román külügyminisztérium a kormányváltások dacára államtitkári szinten nem sok személyi változást hozott, továbbá a korábbi külügyminiszter, Bogdan Aurescu jelenleg Klaus Johannis államfő tanácsadójaként az államelnöki hivatal tevékenységére van nagy befolyással. Szóval sajnos nem visszafordíthatatlanok a kedvező változások, leginkább a román kormánypártok vezetőségében érezhető a kapcsolatok javítására vonatkozó szándék, ám a központi sajtó és az ellenzék is rendre Budapest ostorozásával van elfoglalva, így nincs könnyű dolga annak a román politikusnak, aki látványos együttműködésre törekszik Magyarországgal.

– Számítani lehet olyan látványos közeledésre a két ország között a következő időszakban, ami előrelépést hozhat a kisebbségi kérdésekben?

– A fentiekben részletezett okok miatt nehéz megítélni, hogy mire lehet számítani román részről. Ugyanakkor

a román Szociáldemokrata Párton belüli folyamatos hatalmi harc, továbbá a román belpolitikai élet meglehetősen feszült állapota is sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz.

A román közvélemény szempontjából látványos közeledésre nem számítok, az együttműködés különböző pontszerű formáit eddig is meglehetősen visszafogottan kommunikálta a román fél. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezeket a körülményeket szem előtt tartva nem létezhet együttműködés és nem javulhatnak folyamatosan a kapcsolatok, ami idővel konkrétumokban is testet ölthet.

– A bukaresti képviselőház nemrég leszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának a közigazgatásban történő bővítését célzó törvénymódosítási javaslatot. Ilyen körülmények között mennyiben jelent garanciát Liviu Dragnea PSD-elnök Orbán Viktor kormányfőnek tett ígérete, miszerint Románia OECD-tagságának támogatása fejében a bukaresti hatóságok hozzájárulnak a katolikus gimnázium újraalapításához?

– Sok helytálló érvet fel lehet hozni amellett, hogy Liviu Dragnea ígérete nem sokat ér, ám

a jelenlegi román belpolitikában még mindig ez az ígéret a legerősebb garancia.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke Puskás-mezt kapott ajándékba Szijjártó Péter külügyminisztertől Fotó: Román Parlament

Nagyon sokat árt azonban bármilyen, a Romániában élő magyarok életét pozitívan befolyásoló törvénymódosítás, döntés esélyeit illetően az a folyamatos magyarellenes médiakampány, ami kevés kivételtől eltekintve az összes román sajtótermékből árad.

Ez a – megítélésem szerint részben tudatos és célorientált, részben a román média működési elvéből következő – tendencia időnként megerősödik, időnként alábbhagy, de mindenképpen jelentős hatást gyakorol a román közvéleménynek és ezáltal a román politikai elitnek a kérdéshez való viszonyulására. Ebben az ellenséges környezetben pedig még nehezebb eredményesen politizálni, mivel a politikai érdekek mellett figyelembe kell venni ezt a tényezőt is.

– Brüsszelben és Bukarestben egyaránt hallani olyan elemzői véleményeket, miszerint a jelenlegi balliberális román koalíció lengyel és magyar mintára az illiberalizmus útjára lépett. Mennyiben helytálló ez a megállapítás, illetve közrejátszhat-e a román–magyar kapcsolatok fejlődésében?

– A magyar–román kapcsolatokra ez az értelmezési keret olyan szempontból lehet befolyással, hogy nehezebbé teheti a szorosabb együttműködés felvállalását a brüsszeli intézmények és a nagy EU-tagállamok kancelláriáiról érkező esetleges rosszalló üzenetek miatt. Ez nemcsak román–magyar vonatkozásban érvényes, általában véve

a kelet-közép-európai országok fokozottabb együttműködését sokan nem tekintik prioritásnak Nyugat-Európában,

furcsának vélik, hogy a tagállami vezetők nemcsak Brüsszelben találkoznak, hanem egymás fővárosaiban is. Románia Lengyelország után a második legnagyobb volt szocialista EU-tagállam, a V4-ekkel való szorosabb kapcsolatokat nemcsak a román államfő ellenzi, vélhetően ilyen értelmű üzeneteket kap külföldről is. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy mintha Romániában mindenki elfelejtené: az alkotmány értelmében az ország külpolitikájának megvalósítása a kormány feladata (102. szakasz), az államfő külpolitikai feladatait a 91. szakasz nagyon pontosan lehatárolja.

– És milyen irányban befolyásolja majd az államközi viszony alakulását, hogy Románia jövőre ünnepli a gyulafehérvári nagygyűlésen kikiáltott egyesülés centenáriumát, illetve hogy Magyarországon országgyűlési választásokat rendeznek?

– Nyilvánvalóan

nem kedvez a helyzetnek a centenárium, ha a román állam részéről az ünnepségsorozat abban merül ki, hogy győztes-vesztes relációban keretezik a történelem eseményeit, és versenyeznek egymással a soviniszta megnyilvánulásaikban,

amiből a kormánypártok és a kormány sem vonhatja ki magát, akkor sok jóra nem számíthatunk. A magyar fél részéről is érkezhetnek ezekre válaszok, a diplomáciai érintkezés felületei pedig így gyorsan beszűkülhetnek.

Azt hiszem, vannak olyan állami intézmények Romániában, amelyek ebben a forgatókönyvben érdekeltek. Ugyanakkor jövőre egészen biztosan centenáriumot ünnepelnek a románok, tehát valamilyen formában fel tud erre készülni Magyarország és az erdélyi magyarság is, így elképzelhető számunkra kedvezőbb szcenárió is.

– Egészen váratlanul érte a nyilvánosságot Liviu Dragnea PSD-elnök és Mihai Tudose miniszterelnök konfliktusa. Mivel magyarázható a román kormánypártban felbukkant újabb „Grindeanu-effektus”? Eredményezhet-e ez a vita a PSD-n belül nagyobb szakadást, a kormányzás terén pedig válságot?

– Liviu Dragnea a Grindeanu-kormány bukása után gyengült, a mostani események pedig tovább gyengítették a párton belüli pozícióját. Ezt a vezetői válságot érezve a PSD-n belül folyamatos a harc, ami természetesen érdekében áll az ellenzék szerepét szinte egyedül betöltő Klaus Johannisnak. A kormányváltás ugyanakkor nem reális opció, az államfő számára éppen megfelelő, hogy a nemrég választásokat nyerő szociáldemokraták kormányzása kudarcokkal teli és állandóan instabilitással fenyegeti az országot.

Ebben a környezetben az ellenzéki pártok erősödhetnek és Johannis potenciális 2019-es baloldali kihívója sem körvonalazódik.

A román politikai elit általában véve is vezetői válsággal küzd, ebben a helyzetben pedig sokszor úgy tűnik, hogy más, demokratikus felhatalmazással nem bíró állami intézmények is aktívan bekapcsolódnak a politika alakításába, ami nem tesz jót az amúgy is gyenge román demokráciának. Erre vonatkozó brüsszeli elemzői véleményeket azonban nemigen hallani.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS