Ludovic Orban: „az előre hozott választások kiírásának procedúrája elkezdődött”
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Hiába kezdődött el a miniszterjelöltek meghallgatása hétfőn a parlamenti szakbizottságokban, Ludovic Orban ügyvivő kormányfő jelezte: a liberálisok legfőbb célja nem a további kormányzás a jelenlegi körülmények között, hanem az előre hozott választások kikényszerítése.
2020. február 17., 19:042020. február 17., 19:04
2020. február 17., 19:082020. február 17., 19:08
Miközben hétfőn elkezdődtek a régi-új kormány kijelölt minisztereinek szakbizottsági meghallgatásai a parlamentben, Ludovic Orban ügyvivő, egyben kijelölt miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ismét megerősítette: pártja legfőbb célja nem az, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatottal azonos személyi összetételű kormánya ismét bizalmat kapjon a parlamentben, hanem az, hogy előre hozott választásokat kényszerítsen ki.
Orban hétfőn a PNL elnökségének ülését követően leszögezte: a párt célja az, hogy minden alkotmányos feltétel teljesüljön ahhoz, hogy Klaus Johannis államfő feloszlathassa a parlamentet, és kiírhassa az előre hozott parlamenti választást. „Az előre hozott választások kiírásának procedúrája elkezdődött” – jelentette ki Orban. Hozzátette:
Mint mondta, gyors gazdasági fejlődést szeretnének, a kitűzött célok eléréséhez azonban az szükséges, hogy olyan parlament alakuljon, amely az ország polgárainak jelenlegi politikai preferenciáit tükrözi. „A PNL az előre hozott választásokkal ismét a románoknak adná át a hatalmat” – utalt arra, hogy a polgároknak szerinte minél hamarabb urnákhoz kellene járulniuk.
Mint ismeretes,
Orban egyébként kiszivárgott források szerint arra készítette fel a minisztereit, hogy a parlamenti meghallgatás során számos kényelmetlen kérdést kapnak majd a szociáldemokratáktól, valamint a PNL „jövendő koalíciós partnerétől”, a Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (USR). A hétfőn kezdődött, és szerdán záruló bizottsági meghallgatások alapvetően formaságnak minősülnek, mivel függetlenül attól, hogyan véleményezik a bizottságokban a jelölteket, az álláspont nem kötelező érvényű, csupán konzultatív. Florin Cîţu pénzügyminiszter negatív, Nicolae Ciucă védelmi miniszter viszont pozitív minősítést kapott. Orban mindezt hétfőn úgy kommentálta: nem is érdekli, milyen minősítéseket kapnak a régi-új miniszterek, mivel az eredményre úgyis rányomja a bélyegét a jelenlegi parlament „legitimitáshiánya”.
Mint ismeretes, a Ludovic Orban vezette kisebbségi liberális kormány gyakorlatilag kiprovokálta, hogy megbuktassák, miután annak ellenére is a parlament megkerülésével, vagyis felelősségvállalással akarta elfogadtatni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, hogy az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ jelezte: ebben az esetben bizalmatlansági indítványt nyújt be a kabinet ellen. Az indítvány sikere a PNL érdeke is volt, hiszen a párt előre hozott választást szeretne. Ehhez az szükséges, hogy a parlament a kormány bukását követően két miniszterelnök-jelöltet is elutasítson.
Klaus Johannis államfő, a PNL volt elnöke szintén előre hozott választást akar, ezért a megbuktatott kormány fejét, Ludovic Orbant bízta meg ismét kormányalakítással, aki ugyanazokat a személyeket jelölte miniszternek, akik a megbuktatott kormány tárcáit is vezették. A PNL már bejelentette, hogy nem is kíván részt venni az új kormányról szóló hétfői parlamenti bizalmi szavazáson, hogy ezzel is siettesse az előre hozott választások kiírását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!