
Először ítéltek letöltendő börtönbüntetésre Romániában kommunista börtönparancsnokot emberiesség elleni bűncselekmény miatt. A foglyokat kínzó Alexandru Vişinescut a román állammal közösen kártérítésre is kötelezték a volt elítéltek leszármazottai javára.
2015. július 24., 18:182015. július 24., 18:18
2015. július 24., 19:072015. július 24., 19:07
„Van igazság. Az ítélet azt bizonyítja, hogy a kommunizmus idején elkövetett bűncselekmények sem évülhetnek el” – kommentálták egykori politikai foglyok hozzátartozói a bukaresti táblabíróság pénteki precedens értékű verdiktjét. Alapfokon kihirdetett ítéletében a bíróság emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt húsz év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta Alexandru Vişinescu volt kommunista börtönparancsnokot. A Râmnicu Sărat-i börtönt 1956 és 1963 között irányító vádlott ellen a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) tett ügyészségi feljelentést. A bukaresti intézmény szakértői két évvel ezelőtt láttak neki a romániai köznyelvben kommunista pribékekként emlegetett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok elszámoltatását.
Az intézetnek a vádiratba is beemelt jelentése szerint Vişinescu tevékenysége idején a politikai foglyokat kegyetlen testi és lelki kínzásnak vetették alá a kelet-romániai börtönben. Vişinescu rendszeresen megsértette a politikai foglyok alapvető emberi jogait, akik olyan feltételeknek és bánásmódnak voltak alávetve, ami a fizikai megsemmisülésükre irányult. Például nem biztosították számukra a legszükségesebb gyógyszereket, orvosi kezelést, megtagadták a betegek börtönkórházba szállítását, éheztették a foglyokat és embertelen körülmények között tartották őket. A történelmi dokumentumok és az áldozatok vallomása szerint a fogvatartási intézetben a minimális túlélési feltételek hosszú távon nem voltak biztosítva, miközben a legtöbb ítélet több mint tíz évi szabadságvesztést rótt ki a politikai foglyokra. „A politikai foglyok halála lassú folyamat nyomán állt be fizikai és pszichikai kínzásuk miatt” – szerepel a vádiratban, amely szerint Vişinescu közvetlenül felelős tizenkét fogva tartott haláláért, továbbá több mint száz megkínzásáért. Egyébként az ügyész egy korábbi tárgyaláson elmondta, normális körülmények között életfogytiglani börtön járna a vádlottnak, ám mivel a román büntetőtörvénykönyv értelmében 65. életévét betöltött személyre nem szabható ki ilyen tétel, Vişinescu pedig 90 éves, a vádhatóság 25 év szabadságvesztést indítványozott.
A táblabíróság egyúttal megfosztotta alezredesi rangjától Vişinescut, akit arra is kötelezett, hogy három volt elítélt leszármazottainak fizessen összesen 300 ezer euró kártérítést. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, a per során ártatlanságát hangoztató volt börtönparancsnoknak a romániai börtönigazgatósággal, a belügyi és a pénzügyminisztériummal közösen kell állnia a kártérítés összegét, a bíróság ugyanis anyagilag felelős polgári félként beidézte a román államot is a büntetőperbe. Radu Preda, az IICCMER elnöke tegnap jogi és erkölcsi szempontból egyaránt megalapozottnak és példaértékűnek nevezte a bírósági ítéletet, emlékeztetve, az egykori náci koncentrációs táborok parancsnokai és őrei sem ússzák meg a felelősségre vonást az évtizedek elteltével. A bukaresti intézet feljelentése nyomán tavaly ugyancsak emberiesség elleni bűncselekmények miatt emeltek vádat Ion Ficior, a peripravai munkatábor egykori parancsnoka ellen is, de Vişinescu az első volt kommunista börtönparancsnok, akinek ügyében ítélet született Romániában.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!