Aggasztó eredmény. A szélsőjobboldali pártok a voksok több mint 30 százalékát szerezték meg.
Fotó: Tuchiluș Alex
A szélsőjobboldali pártok jelentősen előretörtek, de messze vannak a kormányképes többségtől – derül ki a vasárnapi romániai parlamenti választás voksainak közel százszázalékos feldolgozottsága nyomán. Az adatok szerint a PSD végzett az élen közel 23 százalékkal, a második az AUR, a dobogóra a PNL fért még fel. Parlamentbe jutott az USR is, az RMDSZ jóval 6 százalék fölött áll. Két új szélsőjobboldali párt – az SOS Románia és a POT – is bejutott. A három szélsőjobboldali párt 30 százalék fölött áll, ám ha a külföldön élő románokon múlna, kormányozhatnának is, a diaszpóra ugyanis jóval 50 százalék fölötti arányban szavazott rájuk.
2024. december 02., 08:202024. december 02., 08:20
2024. december 02., 13:012024. december 02., 13:01
Hétfőn reggel nyolc órakor 99,28 százalékos feldolgozottság szerint a régóta példátlan, 52,50 százalékos részvétel mellett – ez 9 455 027 résztvevőt jelent – megrendezett megmérettetésen a szenátusi és a képviselőházi helyekért zajló megmérettetésen a Szociáldemokrata Párt (PSD) állt az élen: a szenátusi lista 22,63 százalékot kapott, (2 059 733 szavazat), a képviselőházi pedig 22,27 százalékot (2 023 504 szavazat).
A harmadik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 14,40 százalékkal a szenátusi, (1 310 470) és 13,42 százalékkal a képviselőházi listán (1 219 048 szavazat).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi listája 12,08 százalékkal (1 099 019) a negyedik, a képviselőházi listájára 12,18 százalék ( 1 106 904szavazat) voksolt.
Az ötödik helyen egy új bejutó áll: az AUR-ból kizárt Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Románia szenátusi listája 7,62 százalékot szerzett (693 219 szavazat), míg a képviselőházi 7,21 százalékot (655 230 szavazat).
A hetedik – és utolsó – bejutó egy újonc: a szintén szélsőjobbnak tekintett Fiatal Emberek Pártja (POT), amely jóformán a semmiből felbukkanva, az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescuhoz közeli alakulatként 6,27 százalékot szerzett (570 883) a szenátusi és 6,34-et a képviselőházi (575 703) listáján.
Az első, már nem bejutó helyen az USR-ből kivált politikusok alapította Egészség, Oktatás, Természet Fenntarthatóság (SENS) nevű párt áll 2,81 százalékkal, míg a Ludovic Orban volt miniszterelnök vezette Jobboldal Ereje 1,93 százaléknyi szavazatot kapott.
Egyébként ha a külföldön élő románokon múlna, a szélsőjobb akár kormányra is kerülhetne, a külföldi szavazókörökben ugyanis a romániaitól eltérő eredmények születtek.
Ott ugyanis az AUR győzött: a képviselőházi listákra leadott szavazatok 26 százalékát söpörte pe, míg a második helyezett az USR 23 százalékkal.
Őket a POT (15 százalék) és az SOS Románia (13) követi, a PSD pedig 4 százalékkal be sem jutna a parlamentbe.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!