
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács veszélyben érzi a bírák és ügyészek függetlenségét
Fotó: Facebook/Consiliul Superior al Magistraturii
Negatívan befolyásolja az ügyészek és bírák jogállását a kormány által a speciális nyugdíjak esetében tervezett szolidaritási adó a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint.
2019. július 17., 20:232019. július 17., 20:23
2019. július 17., 20:292019. július 17., 20:29
A CSM véleménye szerint az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által bejelentett, a speciális nyugdíjakra estlegesen kivetendő szolidaritási adó negatívan befolyásolja az ügyészek és bírák jogállását, ezért – ha ez az intézkedés alkalmazásra kerül – a testület az alkotmánybírósághoz és a nemzetközi szervezetekhez fordul.
Az CSM leszögezi, hogy a legtöbb államban, az európai joggyakorlatnak megfelelően, a bíráknak és ügyészeknek az alkotmány szavatolja a jogukat, hogy az utolsó jövedelmük szintjéhez közelálló nyugdíjat kapjanak. Az Agerpres hírügynökség által idézett közleményében a CSM emlékeztet, az ügyészi és bírói tevékenység az oktatáson kívül minden egyéb tevékenységgel összeegyeztethetetlen, és hogy a nemzetközi dokumentumok ajánlásai szerint fizetésüknek összhangban kell lennie szakmájuk méltóságával és azzal a felelősséggel, amit felvállalnak.
Mint arról beszámoltunk, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy a román kormány korlátozni akarja a különleges nyugdíjakat, emellett az egyetemisták vasúti utazási kedvezményeit is. A tárcavezető a bejelentett intézkedésekkel megtakarítást akar elérni. Elmondta, hogy a speciális nyugdíjak esetében bevezetik a szolidaritási adót, ami azt jelenti, hogy 10 ezer lejre korlátozzák a kiemelt nyugdíjakat, így az ezen az összegen felüli juttatást az állam visszatartja szolidaritási adóként.
Romániában a bírák és ügyészek különleges nyugdíja átlagban eléri 18 180 lejt, míg a sima átlagnyugdíj 1227 lej. Ilyen kiemelt öregségi járandóságra jogosultak még többek között a katonák, a titkosszolgálat alkalmazottai, a belügyminisztérium alkalmazottai, a diplomaták és a diplomáciai kirendeltségeken dolgozók, a törvényhozók, a parlament és a bíróságok kisegítő személyzete, valamint a pilóták.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
szóljon hozzá!