
Megszavazta kedden a bukaresti felsőház a helyi választottak számára különnyugdíjat biztosító törvénytervezetet. Az ügyben döntéshozó kamaraként járt el a szenátus, miután a képviselőház korábban hallgatólagosan elfogadta.
2016. június 21., 18:442016. június 21., 18:44
2016. június 21., 19:292016. június 21., 19:29
A jogszabály a polgármestereket és alpolgármestereket, továbbá a megyei tanácsok elnökeit és alelnökei részesíti speciális nyugdíj-kiegészítésben. Miközben a törvény eredeti változata nem szabta feltételként a kitöltött mandátumot, hanem alsó határként két évet írt elő, a módosított és végleges változat értelmében csak azok a települési és megyei választott tisztségviselők kaphatnak speciális öregségi juttatást, akik legkevesebb egy mandátumot kitöltöttek.
A törvény alapján a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnak a helyi választottak mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Nem részesülnek különnyugdíjban a hivataluk gyakorlása közben jogerősen letöltendő börtönbüntetéssel sújtott helyi elöljárók, ugyanakkor ez a juttatás nem halmozható a parlamenti képviselőknek járó illetménnyel. A speciális illetmény mindazonáltal legtöbb három mandátum alapján jár.
A kedden megszavazott jogszabály jövő év januárjában lép hatályba, az alkalmazásához szükséges forrásokat pedig nem a központi, hanem a helyi és megyei önkormányzatok költségvetéséből kell előteremteni. A szakértői kormány határozottan ellenezte a helyi választottak speciális nyugdíjáról szóló törvényt – többek között amiatt, hogy visszamenőleges hatállyal bír, és ellentmond a jogegyenlőség elvének –, amelynek tavaly decemberben megszavazott változatát megtámadta az alkotmánybíróságon.
A taláros testület januárban az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a jogszabályt. Mint ismert, a parlamenti képviselők és szenátorok tavaly maguk számára is bebiztosították a nyugdíj-kiegészítést, és bár Klaus Johannis államelnök visszaküldte a törvényhozásnak az erről szóló törvénytervezetet, a honatyák decemberben újból megszavazták az „extra nyugdíjról\" szóló jogszabályt.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!