Majdnem semmi, mínusz harminc százalék
Diszkriminatív az új nyugdíjtörvény tervezete – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek Bogdan Hossu. Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke szerint a nők, ha az állam nem pótolja jövedelmüket, 30 százalékkal fognak kisebb nyugdíjat kapni, mint a férfiak.
2018. augusztus 09., 18:152018. augusztus 09., 18:15
2018. augusztus 09., 20:462018. augusztus 09., 20:46
„A konkrét szöveget még nem kaptuk kézhez, de abból, amit hallani lehet, több probléma is látszik. Először is, azáltal, hogy visszaosztanak a járulékfizetési idővel, a nők, akik kevesebb évet fizetnek járulékot, mint a férfiak, kisebb nyugdíjat fognak kapni. Ha ehhez még hozzászámítjuk azt a kedvezményként feltüntetett eljárást, miszerint azoknak a nőknek, akiknek három vagy annál több gyerekük van, a hozzájárulási időszakukat hat évvel lecsökkentik, akkor az ő nyugdíjuk nagyon alacsony lesz”– mutatott rá Hossu.
Számítása szerint ez oda vezet, hogy
Hossu szerint a törvényben valahol benne kellene lennie, hogy ezeket az éveket valamivel kompenzálják. „A második negatív megjegyzés, hogy a nyugdíjpont értékét teljesen leválasztják a gazdaságról és a bérekről. Tehát, ha a fizetések viszonylag gyors ütemben nőni fognak, a nyugdíjak értéke nem fog változni”– állítja a szakszervezeti bizalmi.
Emlékeztetett: jelenleg a nyugdíjpont az átlagfizetéssel és az inflációval együtt nő, a javasolt módosítások szerint azonban, ez csak az inflációval fog nőni.
– hangsúlyozta Hossu.
Hozzátette: az aktív lakosságot képviselő nagy szakszervezeti szövetségek képviselőit egyáltalán nem vonták be a nyugdíjtörvény módosításának kidolgozásába.
Mindez a feketemunkát ösztönzi, mert az alkalmazottak nem fogják tudni, hogy milyen nyugdíjuk lesz a jövőben – szögezte le Bogdan Hossu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elnökválasztás újbóli megszervezését követeli Călin Georgescu, a 2024-es megmérettetés érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt az amerikai képviselőház jogi bizottságának jelentését közzétételét követően.
A romániai ügyészek többsége szerint indokolt visszautalni a bírák és ügyészek korrupciós bűncselekményeinek kivizsgálását a korrupcióellenes ügyészség hatáskörébe, mivel a legfőbb ügyészség „jelentős működési zavarokat mutat”.
A miniszterelnök szerint a kormány kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a törvényben rögzített minimális szintet alkalmazzák a helyi adók és illetékek megállapításakor, de az adómentesség megszüntetését fenntartják.
Robert Cazanciuc szerint, ha az intézkedés akadályozza a helyi közigazgatás működését, akkor mindenképpen felül kell vizsgálni, mert előfordulhat, hogy a várt költségvetési előnyök helyett károkat eredményez a drasztikus adóemelés.
A 15–16 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása nem érhető el kizárólag intézkedésekkel és szabályozásokkal, nevelés is kell hozzá, és ebben az iskola és a család fontos szerepet játszik – vallja Kelemen Hunor.
Előre hozott választásokat követel George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásából.
Újabb kudarcot szenvedett Nicușor Dan államfő az alkotmánybíróságon: a taláros testület szerdán elutasította alkotmányossági panaszát, amelyet az álpapok és -szerzetesek büntethetőségéről szóló törvény ellen nyújtott be.
Sem idén, sem jövőre nem lesz további adóemelés – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter az Antena 3 CNN kedd esti műsorában.
Az Ilie Bolojan vezette kormány „a társadalom ellenében kormányoz” – jelentette ki Natalia Intotero, a Bolojan vezette Nemzeti Liberális Párttal (PNL) koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!