Fotó: Google Arts and Culture
Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében – közölte a Hotnews.ro hírportál a román külügyminisztérium állásfoglalását ismertetve.
2023. február 17., 07:582023. február 17., 07:58
A két ország közötti, csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő úgynevezett Bisztroje-csatornát, és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát. A román külügy felidézte: Bukarest több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát.
– hangoztatta a román külügy, aláhúzva, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni, és
Az Agerpres hírügynökség által közzétett csütörtöki nyilatkozatában az RMDSZ-es politikus felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.
– szögezte le Tánczos Barna.
Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe – köztük Izmajilba –, és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.
Bukarest eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét, és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának. A román sajtó szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.
Oroszország eddig nem kérte Romániától, hogy Vlagyimir Putyin budapesti csúcstalálkozóra utazásakor nyissa meg a légterét orosz elnök számára – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának ülése előtt.
Ideiglenesen felfüggeszti számos járatát a Román Vasúttársaság (CFR).
Alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság hétfői ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeit módosító jogszabályt.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A Börtönőrök Országos Szakszervezetének (SNPP) hétfői közleménye szerint október 20. és 31. között reggel 8 órától a munkaidejük végéig tiltakozó üzeneteket függesztenek ki az Országos Börtönigazgatóság székhelyén.
A székely himnusz a romániai magyar közösség kulturális örökségének része, és nem szabad a román állam elleni gesztusként értelmezni – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Hétfőn tárgyalja az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.
Bukarest negyedik kerületének polgármestere, Daniel Băluță (PSD) a szavazatok 25 százalékát szerezné meg, ha jövő héten tartanák az időközi főpolgármester-választást – derül ki a CURS vasárnap közzétett felméréséből.
Meghallgatták vasárnap a bukaresti táblabíróság ügyészségén annak a fővárosi Rahova negyedben lévő tömbháznak a közös képviselőjét, ahol péntek reggel robbanás történt, és három ember meghalt.
szóljon hozzá!