Határozott kiállás: Románia ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új tengeri kijárat megnyitása érdekében

Fotó: Google Arts and Culture

Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében – közölte a Hotnews.ro hírportál a román külügyminisztérium állásfoglalását ismertetve.

MTI

2023. február 17., 07:582023. február 17., 07:58

A két ország közötti, csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő úgynevezett Bisztroje-csatornát, és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát. A román külügy felidézte: Bukarest több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát.

Az ukrán hajóútépítési projektnek be kell tartania a nemzetközi jogot és elsősorban a környezetvédelmi szabályozásokat”

– hangoztatta a román külügy, aláhúzva, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni, és

meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

Az Agerpres hírügynökség által közzétett csütörtöki nyilatkozatában az RMDSZ-es politikus felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.

Sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását”

– szögezte le Tánczos Barna.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe – köztük Izmajilba –, és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.

Bukarest eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét, és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának. A román sajtó szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.

környezetvédelem Ukrajna Fekete-tenger Románia hajózás duna