
Fotó: Presidency.ro
A külhoni románság napja alkalmából főleg a külföldön dolgozó román vendégmunkásoknak üzent Klaus Iohannis román államfő vasárnap, Nicolae Ciucă miniszterelnök pedig a határon túli román kisebbségi közösségeket is megemlítette köszöntőjében.
2022. május 29., 13:382022. május 29., 13:38
2022. május 29., 13:402022. május 29., 13:40
A román elnök szerint május utolsó vasárnapja a szülőföldjük szeretetét szívükben hordozó, határon túl élő románok ünnepe, akiket egy erős, a történelmi viharok közepette is méltósággal megőrzött nemzeti identitás köt össze. Iohannis rendkívül fontosnak nevezte azokat a bukaresti kormányprogramokat, amelyek a külföldön élő románok hazatérését szolgálják. Úgy vélte:
„Csak együtt tudunk olyan erős és virágzó Romániát építeni, amilyet valamennyien szeretnénk” – zárta köszöntőjét a román államfő.
Nicolae Ciucă miniszterelnök rámutatott: május utolsó vasárnapját azoknak a külhoni románoknak szentelik, akik ősi gyökereik, hagyományaik és kulturális identitásuk révén lelkileg Romániához kötődnek, akkor is ha a határon túl születtek, élnek vagy dolgoznak.
– szögezte le üzenetében a miniszterelnök. Rámutatott: a külhoni románságért felelős kormányhivatal a történelmi román közösségek nemzeti identitásának megőrzését támogatja oktatási és kulturális programok révén, másfelől a kormány azon dolgozik, hogy biztosítsa valamennyi külföldön élő román jogait és teljes hozzáférését a korszerű digitális ügyintézéshez.
Ciucă megemlítette: a bukaresti kormány megtette az első lépéseket a külhoni románok visszatérését elősegítő, 777 millió lejes támogatási program életbe léptetése érdekében, amelyekkel romániai vállalkozások beindítására ösztönzik hazatérő honfitársaikat. A román kormány ugyanakkor azt akarja, hogy a fogadó országok tartsák tiszteletben azokat a jogokat, amelyek – saját jogrendjük alapján – megilleti az ott dolgozó románokat.
– szögezte le a román miniszterelnök. Romániában 2015 óta május utolsó vasárnapján ünneplik a külhoni románság napját. Az uniós csatlakozás óta eltelt másfél évtizedben többmillió román állampolgár hagyta el szülőföldjét és költözött Nyugatra. Romániának csaknem 23 millió állampolgára van, a statisztikai hivatal becslése szerint azonban állandó lakossága 19 millióra csökkent.

Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette a párt Országos Tanácsának pénteki ülése után, hogy a belső viszályok ideje lejárt, a küldöttek érettségről tettek tanúbizonyságot.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!