Szombaton hatályba lép az új büntető törvénykönyv (Btk.) és az új büntetőjogi perrendtartás, annak ellenére, hogy az igazságügyi szervek, főleg a korrupcióellenes harcban érintett nyomozó hatóságok számos bírálatot fogalmaztak meg a törvénycsomag kapcsán, az ugyanis megnehezíti, hogy eljárjanak a politikusokat és más magas rangú tisztségviselőket érintő korrupciós ügyekben.
2014. január 30., 14:522014. január 30., 14:52
Az egyik leginkább bírált kitétel az, hogy a nyomozás során nem lehet lehallgatni a gyanúsítottakat, amíg nem értesítették őket arról, hogy bűnvádi eljárás van ellenük folyamatban. Ez ellehetetlenítené az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) tevékenységét, hiszen az érintettek annak tudatában, hogy lehallgatják telefonbeszélgetéseiket, illetve megfigyelik elektronikus levelezésüket, bizonyosan nem beszélnének korrupciós ügyeikről, a pénzmosásokról vagy az adócsalási ügyeikről.
Szintén bírált kitétel a büntetési tétel és az elévülési idő csökkentése egyes súlyos bűncselekmények esetén, ami miatt számos, jelenleg nyomozati szakaszban levő korrupciós ügyet le kellene zárni. Amiatt is ostorozzák az új Btk.-t, mert az veszélyezteti a sajtószabadságot azáltal, hogy ismét bűncselekménnyé nyilvánítja a becsületsértést és a rágalmazást, ráadásul az újságírókat büntetőjogilag felelősségre vonják, ha nem tudják bizonyítani az általuk feltárt visszaéléseket.
Az új Btk.-ból ugyanakkor számos bűncselekmény, mint például a nemzetgazdaság aláásása, kikerül, így akiket ezért ítéltek el, szabadlábra kerülnek.
Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke csütörtökön közleményben kérte a Btk. és a perrendtartás módosítását. Többek között azt javasolta, hogy a közvagyon elleni, jelentős kárt okozó bűncselekmények esetén növeljék a büntetési tételt. Stanciu szerint a módosításokat még a Btk. hatályba lépése előtt el kellene fogadni.
Aggodalmának adott hangot csütörtökön a DNA is, amiért a különösen nagy kárt okozó csalás miatt az eddigi tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés helyett egytől öt évig terjed majd a büntetési tétel, az elévülési idő pedig 15-ről öt évre csökken.
Victor Ponta miniszterelnök a bírálatok ellenére úgy véli, a rendszer felkészült az új Btk. hatályba lépésére, a négy évvel ezelőtt elfogadott törvénycsomagot pedig korszerűnek tartja. A kormányfő leszögezte: a legfelsőbb bíróság és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) által javasolt módosításokról a parlament dönt majd, nem kormányrendelettel rendezik az ügyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!