
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A jelenleg jelentős európai kapacitásgondokkal küszködő Ford középtávon, 2011-ig, évi 300 ezresre futtatná fel a gyártást, és így ötven százalékkal meg is haladná az üzem értékesítésére kiírt pályázatban megszabott mennyiséget. Az Állami Vagyonértékesítő Hatósághoz (AVAS) benyújtott ajánlat szerint a Ford ugyancsak 2011-től szintén évi 300 ezer motort is gyártana az üzemben. Az üzem fejlesztésére szánt közvetlen befektetés értéke eléri a 675 millió eurót. A Ford emellett vállalta, hogy megkétszerezi a foglalkoztatottak számát – a pályázati kiírásban egyébként csak az szerepelt, hogy a vevőnek meg kell tartania állásában a jelenlegi 3000 alkalmazottat. „A kormányt legfőképpen az érdekli, hogy gazdasági növekedést érjen el, növekedjen a munkahelyek száma; nemcsak Craiovában, hanem a bővülő beszállító ipar révén az egész országban” – közölte a miniszterelnök. Hozzátette, szeretné, ha a vételárról szóló tárgyalásokat sikerülne szeptember 1-jéig lezárni, és hogy Craiován a Renault tulajdonában levő piteşti-i Dacia-gyárhoz hasonló autóipari központ jönne létre.
Az egykori Oltcit-gyár infrastruktúráján alapuló Daewoo-gyár létrehozásáról 1994 novemberében írt alá szerződést a dél-koreai vállalat és a román állam. A létrejött Daewoo Automobile Romania vállalatban 51 százalékos tulajdonrésze volt a Daewoo Trade Companynak, míg a többségében a román állam által birtokolt Automobile Craiova Rt. 49 százalékos részesedéssel bírt. A két fél közös vállalata dél-koreai pénzforrásokból 2005-ig mintegy 850 millió dollárt fektetett be a gyár korszerűsítésébe. A jelenleg a Daewoo Matiz és Cielo első szériás modelljét, valamint a Nubira modell második generációját gyártó craiovai cég gondjai 2000-ben kezdődtek, amikor a túlköltekezés és az ázsiai pénzügyi válság miatt csődöt jelentett a dél-koreai anyavállalat. A harmadik legnagyobb koreai autógyártónál hosszas tárgyalások után 2002-ben a General Motors (GM) lett a főrészvényes, ám az amerikai konszern nem tartott igényt a romániai, lengyelországi, ukrajnai, csehországi, líbiai, kínai, indiai és üzbegisztáni üzemekre. Ezek a Daewoo Trade Company tulajdonában maradtak és a létrejött GM-Daewoo (GMDAT) olyan megállapodást kötött velük, amelynek értelmében továbbra is ellátja őket az akkor futó modellek további összeszereléséhez szükséges alkatrészekkel.
Az állam tavaly augusztusban összesen 61 millió dollárért vásárolta vissza a dél-koreai tulajdonban lévő 51 százalékos részesedést, és így összesen 72,4 százalékos többségi részvénycsomag tulajdonosa. A privatizációval kapcsolatos szándéknyilatkozatokat április 25-éig lehetett letenni, ekkor a Fordon kívül a General Motors és az orosz JSC Russian ipari csoport is jelezte, hogy érdeklődik az autógyár megvásárlása iránt. A július 5-i végső határidőre azonban már csak a Ford tette le ajánlatát a 39 783 166 lejes alaptőkéjű Automobile Craiova megvásárlására. A tárgyalásokat a román állam részéről egy privatizációs bizottság folytatja majd le, melynek Sebastian Vlădescu pénzügyi államtitkár, Teodor Atanasiu AVAS-elnök, Gyerkó László AVAS-alelnök, Flavius Pop AVAS-vezérigazgató és Mihai Voicu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter a tagja.
A craiovai autógyár nemcsak a képzett munkások és a szabad kapacitás miatt jó vétel a stratégiai befektetők számára. Az üzem sikerességében ugyanis kevés nyomot hagyott a közel hét éve tartó tulajdonosi bizonytalanság. A létesítményben felfutott a motorok és a váltószerkezetek gyártása: ebből 2005-ben 90 millió dolláros exportforgalmat bonyolított le a gyár. Bár az autóeladások az egyre korszerűtlenebb modellkínálat miatt az utóbbi években folyamatosan csökkentek, az idén eddig megállt a tendencia. A Daewoo Románia az év első hat hónapjában 9493 autót értékesített, ami alig marad el a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált 9540-es mutatótól.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.