2007. július 12., 00:002007. július 12., 00:00
Nagyjából ez a fantomképe a külföldi munkavállalásra készülő romániai fiatalnak, amint ez a Lakossági Tanácsadó Irodák Országos Szövetsége által készített tanulmányból kiderül. A felmérés szerint a legkedveltebb célországok Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. A kivándorolni készülő romániaiak közel egynegyede szeretne Olaszországban dolgozni, egyötödük pedig Spanyolországot választaná. Az Ibériai-félszigeten egyébként közel 200 ezer román állampolgár dolgozik törvényesen, valós létszámuk azonban eléri a 700 ezret. Többségük kiválóan beilleszkedett, ráadásul mindkét államban pártot alapítottak maguknak a románok. Nagy-Britannia az elmúlt két évben kezdett vonzóvá válni a romániaiak számára.
A célország kiválasztása egyébként összefüggésben van a kivándorlók életkorával és végzettségével. Nagy-Britanniát például fiatal, képzett és nagy jövedelmű polgárok választják, míg Olaszországba és Spanyolországba a kisebb jövedelemmel rendelkező, kevésbé képzett személyek vándorolnak. Ráadásul az Olaszországban munkát vállalók jelentős hányada – 10 százaléka – ötven év fölötti. A kivándorlási kedv szempontjából a történelmi régiók közül Moldva vezet, Erdély pedig a harmadik a rangsorban.
Irány külföld,
segítenek a rokonok!
A tanulmány szerint a romániaiak elsősorban az anyagi biztonság megteremtése érdekében vállalnak munkát külföldön. Azok a fiatalok, akiknek nincs családjuk, a jobb megélhetési lehetőségeken kívül az idegen kultúra megismerését, illetve a továbbtanulást is a kivándorlásra ösztönző tényezőként jelölték meg. A kivándorlás oka többek között, hogy a fiatalok nem bíznak a romániai gazdaság fejlődésében, illetve hogy rövid távon nem tudják megalapozni anyagi helyzetüket.
A kivándorlásról való információszerzés elsősorban a nem hivatalos csatornákon keresztül történik – derül ki a tanulmányból. Ez azt jelenti, hogy a külföldi munkavállalásra készülők megbízhatóbbnak tartják a barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől származó információt, mint a hivatalos forrásokat. Ráadásul a külföldön dolgozó ismerősök szállással, munkahellyel is segíthetik a Romániából érkezőket. A tanulmány készítői viszont figyelmeztetnek: azok, akik barátok, rokonok támogatásával mennek külföldre, eleinte valószínűleg törvénytelenül vállalnak munkát. Munkaerő-közvetítő irodákhoz viszonylag kevesen fordulnak, a hivatalos információszerzési források közül pedig legtöbben az internetet és a sajtót kedvelik.
Fogyó népesség,
modellé váló exodus
Jóllehet a külföldi munkavállalók évről évre egyre több pénzt küldenek haza – miközben 2005-ben 4,3 milliárd, tavaly már több mint 5,3 milliárd eurót utaltak át otthon élő családtagjaiknak a külföldön dolgozó románok –, a kivándorlás jelenségének számos negatív oldala van. Ezek egyike, hogy számos családban problémák jelentkeznek, ha az egyik tag külföldön vállal munkát: sok esetben váláshoz vezet a kivándorlás. A tanulmány készítői ugyanakkor figyelmeztettek: a külföldi munkavállalást a gyerekek modellként élik meg, így már egészen kis koruktól arra vágynak, hogy ők is kivándorolhassanak. Ennek következtében elhanyagolják iskolai tanulmányaikat.
A kivándorlás másik negatív következménye a népességfogyás. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint Romániában egy év alatt 41 ezerrel csökkent a fiatal lakosság száma, ugyanakkor a 62 évet betöltöttek száma 5400-zal gyarapodott. 2007. január elsején Románia lakossága 21 565 100 volt. Az előrejelzések szerint – ha a demográfiai mutatók nem változnak – ez a szám 2,5 millióval is csökkenhet 2025-re.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Látogatottsági adatok