2007. július 12., 00:002007. július 12., 00:00
Nagyjából ez a fantomképe a külföldi munkavállalásra készülő romániai fiatalnak, amint ez a Lakossági Tanácsadó Irodák Országos Szövetsége által készített tanulmányból kiderül. A felmérés szerint a legkedveltebb célországok Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. A kivándorolni készülő romániaiak közel egynegyede szeretne Olaszországban dolgozni, egyötödük pedig Spanyolországot választaná. Az Ibériai-félszigeten egyébként közel 200 ezer román állampolgár dolgozik törvényesen, valós létszámuk azonban eléri a 700 ezret. Többségük kiválóan beilleszkedett, ráadásul mindkét államban pártot alapítottak maguknak a románok. Nagy-Britannia az elmúlt két évben kezdett vonzóvá válni a romániaiak számára.
A célország kiválasztása egyébként összefüggésben van a kivándorlók életkorával és végzettségével. Nagy-Britanniát például fiatal, képzett és nagy jövedelmű polgárok választják, míg Olaszországba és Spanyolországba a kisebb jövedelemmel rendelkező, kevésbé képzett személyek vándorolnak. Ráadásul az Olaszországban munkát vállalók jelentős hányada – 10 százaléka – ötven év fölötti. A kivándorlási kedv szempontjából a történelmi régiók közül Moldva vezet, Erdély pedig a harmadik a rangsorban.
Irány külföld,
segítenek a rokonok!
A tanulmány szerint a romániaiak elsősorban az anyagi biztonság megteremtése érdekében vállalnak munkát külföldön. Azok a fiatalok, akiknek nincs családjuk, a jobb megélhetési lehetőségeken kívül az idegen kultúra megismerését, illetve a továbbtanulást is a kivándorlásra ösztönző tényezőként jelölték meg. A kivándorlás oka többek között, hogy a fiatalok nem bíznak a romániai gazdaság fejlődésében, illetve hogy rövid távon nem tudják megalapozni anyagi helyzetüket.
A kivándorlásról való információszerzés elsősorban a nem hivatalos csatornákon keresztül történik – derül ki a tanulmányból. Ez azt jelenti, hogy a külföldi munkavállalásra készülők megbízhatóbbnak tartják a barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől származó információt, mint a hivatalos forrásokat. Ráadásul a külföldön dolgozó ismerősök szállással, munkahellyel is segíthetik a Romániából érkezőket. A tanulmány készítői viszont figyelmeztetnek: azok, akik barátok, rokonok támogatásával mennek külföldre, eleinte valószínűleg törvénytelenül vállalnak munkát. Munkaerő-közvetítő irodákhoz viszonylag kevesen fordulnak, a hivatalos információszerzési források közül pedig legtöbben az internetet és a sajtót kedvelik.
Fogyó népesség,
modellé váló exodus
Jóllehet a külföldi munkavállalók évről évre egyre több pénzt küldenek haza – miközben 2005-ben 4,3 milliárd, tavaly már több mint 5,3 milliárd eurót utaltak át otthon élő családtagjaiknak a külföldön dolgozó románok –, a kivándorlás jelenségének számos negatív oldala van. Ezek egyike, hogy számos családban problémák jelentkeznek, ha az egyik tag külföldön vállal munkát: sok esetben váláshoz vezet a kivándorlás. A tanulmány készítői ugyanakkor figyelmeztettek: a külföldi munkavállalást a gyerekek modellként élik meg, így már egészen kis koruktól arra vágynak, hogy ők is kivándorolhassanak. Ennek következtében elhanyagolják iskolai tanulmányaikat.
A kivándorlás másik negatív következménye a népességfogyás. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint Romániában egy év alatt 41 ezerrel csökkent a fiatal lakosság száma, ugyanakkor a 62 évet betöltöttek száma 5400-zal gyarapodott. 2007. január elsején Románia lakossága 21 565 100 volt. Az előrejelzések szerint – ha a demográfiai mutatók nem változnak – ez a szám 2,5 millióval is csökkenhet 2025-re.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok