Miközben folytatódott a politikai csörte Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő között a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) felelősségéről a két héttel ezelőtti, két halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség kapcsán, az STS nyilatkozatháborúba keveredett az egyik túlélővel arról, hogy az a baleset bejelentésekor mennyire pontos koordinátákat adott meg.
2014. február 04., 16:532014. február 04., 16:53
2014. február 04., 16:542014. február 04., 16:54
Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta kormányfő a balesetet követően az STS élén álló Marcel Opriş menesztését követelte, mondván: az STS feladata lett volna, hogy pontosan bemérje a lezuhant gép utasainak mobiltelefonjait, ha ugyanis ez sikerült volna, akkor nem tartott volna közel hét óráig, amíg a mentőegységek rábukkantak a roncsra. Ezért kezdeményezte a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összehívását, ugyanis az STS vezetőjének leváltásáról csak ez a testület dönthet.
A vasárnap délutáni ülésen azonban az államfő, aki egyben a CSAT elnöke, leszögezte: hazugság, hogy az STS képes lett volna a maroktelefonok pontos helyzetének bemérésére, az Opriş elleni támadást politikai indíttatásúnak minősítette, és nem járult hozzá a menesztéséhez. A miniszterelnök ezt követően törvénytervezetet kezdeményezett, amely a belügyminisztérium hatáskörébe helyezi át a szolgálatot, annak vezetőjét pedig a kormányfő nevezné ki.
Victor Ponta hétfőn este az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az államfő azért védi az STS vezetőjét, „mert tartozik bizonyos személyeknek a 2009-es elnökválasztás és a leváltásáról szóló, 2012-es népszavazás eredményéért.” Ponta egyúttal hazugnak és logikátlannak nevezte Băsescu érveit, amelyeket az STS mellett hozott fel.
Eközben vita támadt az egyik túlélő, Sorin Ianceu orvos és az STS között arról, mennyire szakszerű útbaigazítást adott előbbi, amikor az 112-es segélyhívószám tárcsázása után a diszpécserrel beszélt. Az STS szerint Ianceu nem adta meg a pontos koordinátákat, csupán azt mesélte el, mit lát maga körül, és azt hitte, az okostelefon kijelzőjén látható óra számai jelentik a koordinátát.
Ezzel szemben Ianceu hétfőn este elmondta: mivel az ő telefonjai megrongálódtak a balesetben, egyik kollégája maroktelefonjáról hívta a segélyhívó számot, és bár nem GPS-koordinátákat adott meg, a Google térképszolgáltatása alapján pontosan tájékoztatta a diszpécsert arról, hogy hol tartózkodnak.
A baleset két sérültjét, Valentin Calu és Cătălin Pivniceru orvosokat egyébként kedden engedték ki a Kolozs megyei kórházból, és repülőgéppel Bukarestbe szállították őket. A szerencsétlenség ügyében a katonai ügyészség nyomoz.
Mint arról beszámoltunk, a január 20-án történt baleset Kolozs és Fehér megye határán, erdős-hegyes településen következett be, valószínűleg a köd miatt. A lezuhant repülőgépen heten tartózkodtak: két pilóta és egy ötfős orvosi stáb, amelynek tagjai Bukarestből utaztak Nagyváradra, hogy egy agyhalott páciens szerveit átültetés céljából kiműtsék.
A balesetben a pilóta és egy ötödéves orvostanhallgató életét vesztette. A botrány azért tört ki, mert a mentőegységeknek a balesetet követően majdnem hét órán keresztül nem sikerült megtalálniuk a szerencsétlenség helyszínét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!