Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Politikai nyilatkozatot fogadott el szerdán a bukaresti szenátus a román állampolgárok családegyesítés céljából történő hazatelepítésének támogatásáról, egyben felszólította a német gyermekvédelmi hatóságokat, hogy mielőbb hagyják jóvá a Németországban élő Furdui család állami gondozásba vett gyermekeinek Romániába telepítését.
2022. december 21., 17:482022. december 21., 17:48
A német gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal, a Jugendamt tavaly áprilisban vette állami gondozásba a Walsrodében élő Petre Furdui és felesége, Camelia hét gyermekét, miután a legnagyobb (akkor 15 éves) fiuk azt állította az iskolában, hogy kisebb testvéreit anyjuk rendszeresen testi fenyítésben részesíti. A román média beszámolói szerint a Jugendamt vizsgálata azt is megállapította, hogy a – hetente templomba járó – Furdui szülők „rendkívül vallásosak, és megtagadják gyermekeik hozzáférését mérvadó társadalmi témákhoz”.
A Furdui család romániai rokonai azt állítják, hogy a szülők kéthetente látogathatják két és fél éves kislányukat, két (10 és 12 éves) fiukat pedig egy, a lakóhelyüktől 100 kilométerre lévő gyermekfaluba költöztették, miután rendszeresen hazaszöktek az iskolából. Állításuk szerint velük háromhetente tölthetnek szigorú felügyelet mellett másfél órát a szülők, a Jugendamt azonban megtiltotta számukra, hogy testvéreikről, a nagyszülőkről, a gyámsági perről vagy a hazamenetelről beszéljenek.
A nyilatkozat szerint a külföldön dolgozó román állampolgárok több esetben panaszkodtak diszkriminációra a befogadó országok gyermekvédelmi hatóságai részéről, amelyek szerintük a szülőket ért megalapozatlan vádak miatt nem egy esetben állami gondozásba vették a gyermekeket. A román szenátus szerint az ilyen „rendszerszintű problémákat” szóvá tették már a finn, a norvég, a dán, a brit és az osztrák hatóságnál is, az eseti megoldás pedig többnyire az volt, hogy a külföldön – a szülői bántalmazás gyanúja miatt – állami gondozásba vett román állampolgárságú gyermekeket hazaköltöztették a romániai rokonsághoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!