Felrótt nyelvhasználat-korlátozás – magyarellenes megnyilvánulásokról is szó esik az amerikai külügyi jelentésben

Balogh Levente 2019. március 14., 19:24 utolsó módosítás: 2019. március 15., 05:24

A magyar közösséget ért sérelmekre is kitér az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok 2018-as romániai helyzetéről összeállított országjelentés.

Fotó: Facebook/U.S.Department of State

A magyar hivatali anyanyelvhasználat korlátozását és a kisebbségektől elvett ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését is szóvá teszi az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetére vonatkozó jelentése, amely a 2018-as helyzetet taglalja. A szerda este nyilvánosságra hozott dokumentum szerint számos esetben érkeztek beszámolók arról, hogy

a helyi hatóságok nem ültették gyakorlatba azon törvényi előírást, miszerint azon településeken, ahol egy kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, az útjelző tábláknak kétnyelvűeknek kell lenniük.

Kitérnek Mihai Tudose volt miniszterelnök tavaly januárban a székely, illetve a magyar zászlók kitűzése kapcsán tett kijelentésére is, miszerint ha ilyesmi előfordul, a felelősök is ott fognak lógni mellettük. Megjegyzik: a diszkriminációellenes tanács ezért figyelmeztette az ex-kormányfőt. A magyarellenes megnyilvánulások közül emellett még egy áprilisi, a Bukaresthez közeli Voluntari-ban a helyi csapat és a Sepsi OSK között lejátszott labdarúgó-mérkőzésen lezajlott incidenst említenek meg, amelynek során a stadion hangszóróiból magyarellenes dal bömbölt.

A közvetlenül a magyar közösséget érintő ügyek közül ennyiről történik említés,

arról a magyar közösség által koncepciós, politikai indíttatású eljárásról, amelynek során terrorizmus vádjával szabadságvesztésre ítéltek két kézdivásárhelyi férfit, nem történik említés,

sőt a vonatkozó fejezetben csak annyi áll: Romániában nincsenek politikai foglyok.

A többi kisebbséget ért sérelem kapcsán említés történik a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusai által a német közösségre tett sértő kijelentésekről, amelyekben azt sugallták, hogy a Német Demokrata Fórum náci gyökerű szervezet. A jelentés kitér a roma- és zsidóellenes megnyilvánulásokra is.

Az ingatlan-visszaszolgáltatás témájában szóvá teszi a kisebbségi tulajdonú ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának hosszas elhúzódását.

A dokumentum kitér a korrupció helyzetére is, megjegyezve: az továbbra is országos szintű problémát jelent, annak ellenére, hogy több magas rangú politikust elítéltek korrupció miatt. A dokumentum szerint a korrupció még mindig elterjedt a közszférában, a korrupcióellenes törvényeket nem alkalmazzák hatékonyan, a korrupciós ügyekben született ítéletek pedig következetlenek.

A kenőpénz továbbra is elterjedt a közszférában, különösen az egészségügyben.

Említést tesz a rendfenntartó erők által elkövetett erőszakról is, amely esetében elmaradt a felelősök elmarasztalása. A külügyi jelentés kitér a börtönviszonyokra is, amelyeket súlyosnak nevez, és megjegyzi: a cellák túlzsúfoltak, így a román börtönök nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak. Emellett továbbra is gondot jelentenek a rabok ellen a börtönhatóságok, illetve a többi rab által elkövetett erőszakos cselekmények.

Magyarországról szólva a külügyminisztérium jelentése megállapítja, hogy az ország többpárti parlamenti demokrácia, és idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőinek jelentését, miszerint

az alapvető emberi és szabadságjogokat tiszteletben tartják, de „ellenséges légkörben gyakorolják”.

A jelentés szintén az EBESZ-re hivatkozva állapítja meg, hogy a tavalyi választásokon „a kormányzati tájékoztatási kampány jelentős részben megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától, egyértelmű előnyt biztosítva ezzel a Fidesznek”. A dokumentum megemlíti, hogy jelentés érkezett a civil szervezetek politikai megfélemlítéséről és a működésüket érintő jogi megszorításokról.

A jelentés nyilvánosságra hozatalakor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az emberi jogi visszaélések feltárásával és az emberi jogokat tiszteletben nem tartó országokra gyakorolt nyomással lehet változást elérni. A sajtótájékoztatón Mike Pompeo mindenekelőtt az Iránban, Dél-Szudánban, Nicaraguában és Kínában uralkodó helyzetet marasztalta el.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat