2012. június 29., 12:552012. június 29., 12:55
Az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) elnöke, Marius Andruh szerint Ponta 307 oldalas doktori disszertációjából 85 oldal gyakorlatilag mások munkájának szó szerinti átvétele, anélkül, hogy a forrást megnevezte volna.
Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter szerint feloszlatott testületről van szó, ezért egyetlen határozata sem lehet már érvényes. Pop és Ponta szerint egy másik testület, a tudományos kutatást felügyelő Országos Etikai Tanács illetékes dönteni a disszertáció eredetiségéről.
A Victor Ponta miniszterelnököt ért plágiumgyanú kivizsgálásának nekilátó CNATDCU péntek délelőtt ült össze. Ezt megelőzően Mircea Miclea volt oktatási miniszter, a testület tagja péntek délelőtt azt nyilatkozta: a rendelkezésére álló dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy Victor Ponta plagizált. Mint mondta, a dolgozatnak megközelítőleg 130 oldala máshonnan van átvéve.
Liviu Pop oktatási miniszter ezután személyesen ment el az ülésre, ahol közölte: nem a húsztagú CNATDCU, hanem a tudományos kutatást felügyelő hatóság Országos Etikai Tanácsának (CNE) hatáskörébe tartozik a plágiumgyanú kivizsgálása. Ugyanakkor közölte egy új rendeletet bocsátott ki a testület összetételéről illetve működésének szabályozásáról.
A feloszlatást illető, csütörtök este született rendelet péntek délelőtt jelent a Hivatalos Közlönyben. A dokumentum érvénytelenítette a testület működését szabályozó korábbi rendelkezéseket és egy új összetételű tanács felállítását is kimondja, amelybe az ország különböző egyetemeinek 45 képviselője lesz jelen.
A plágiumbotrány miatt csütörtökön lemondott a Bukaresti Tudományegyetem jogi karának dékánja, Flavius Baias, miután a kari tanács úgy döntött: nem illetékes véleményezni, plágium-e Victor Ponta jogtudományi doktori dolgozata. A távozó dékán szerint a kari tanács éppen a CNATDCU-ra hárította a plágiumvád mérlegelésének felelősségét, vagyis arra a testületre, amelyet a miniszter átszervezett. A Bukaresti Tudományegyetem is hivatalból kezdeményezte a vizsgálatot és úgy ítélte meg, hogy ebben az a kar lehet szakmailag a legilletékesebb, ahol Victor Ponta 2003-ban megszerezte doktori címét - a kari tanács azonban elhárította a felelősséget.
Victor Ponta kormányfőt az amerikai Nature című tudományos folyóirat, illetve a német Frankfurter Allgemeine Zeitung vádolta meg plágiummal. A két lap szerint névtelenséget kérő forrásból olyan dokumentumokhoz jutottak, amelyekből kiderül, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációjának Ponta több mint a felét másolta.
A gyanú szerint Ponta 2003-ban írt disszertációjában hosszasan idézett más művekből, anélkül azonban, hogy szabályszerűen feltüntette volna a forrást a hivatkozások között. A Nature szerint amennyiben a vádak beigazolódnak, a közvélemény Ponta lemondását követelheti majd. Egyúttal megerősítik a kételyt abban, hogy a kormány képes leküzdeni a felsőoktatásban uralkodó korrupciót.
Ponta 432 oldalas disszertációját egyébként 2004-ben kisebb módosításokkal könyv formájában is megjelentette, majd 2010-ben egy újabb, a nemzetközi jogi felelősségről szóló kötet alapjául szolgált. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Schmitt Pál volt magyar köztársasági elnök és Karl-Theodor zu Guttenberg egykori német védelmi miniszter plágiumügyével állítja párhuzamba Ponta esetét, rámutatva, hogy a vádak miatt Schmittnek és Guttenbergnek is le kellett mondania.
A plágiumgyanú kapcsán Ponta korábban kijelentette: nem hajlandó lemondani tisztségéről és bármikor hajlandó a dolgozat hitelességének megvizsgálására hivatott szakbizottság elé állni, és magyarázattal szolgálni. Az El Pais című spanyol napilap csütörtöki kiadásában úgy nyilatkozott: távozik a kormány éléről, ha az esetet kivizsgáló illetékes testület szerint a plágiumgyanú megállja a helyét. Ugyanakkor azt állítja: betartotta a bukaresti egyetem abban az időben érvényes szabályozását, amely nem követelte meg idézőjelek használatát más szerzők munkái részleteinek átvételekor, ha ezekre egyébként a bibliográfiában hivatkozás történik.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.