2012. június 29., 12:552012. június 29., 12:55
Az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) elnöke, Marius Andruh szerint Ponta 307 oldalas doktori disszertációjából 85 oldal gyakorlatilag mások munkájának szó szerinti átvétele, anélkül, hogy a forrást megnevezte volna.
Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter szerint feloszlatott testületről van szó, ezért egyetlen határozata sem lehet már érvényes. Pop és Ponta szerint egy másik testület, a tudományos kutatást felügyelő Országos Etikai Tanács illetékes dönteni a disszertáció eredetiségéről.
A Victor Ponta miniszterelnököt ért plágiumgyanú kivizsgálásának nekilátó CNATDCU péntek délelőtt ült össze. Ezt megelőzően Mircea Miclea volt oktatási miniszter, a testület tagja péntek délelőtt azt nyilatkozta: a rendelkezésére álló dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy Victor Ponta plagizált. Mint mondta, a dolgozatnak megközelítőleg 130 oldala máshonnan van átvéve.
Liviu Pop oktatási miniszter ezután személyesen ment el az ülésre, ahol közölte: nem a húsztagú CNATDCU, hanem a tudományos kutatást felügyelő hatóság Országos Etikai Tanácsának (CNE) hatáskörébe tartozik a plágiumgyanú kivizsgálása. Ugyanakkor közölte egy új rendeletet bocsátott ki a testület összetételéről illetve működésének szabályozásáról.
A feloszlatást illető, csütörtök este született rendelet péntek délelőtt jelent a Hivatalos Közlönyben. A dokumentum érvénytelenítette a testület működését szabályozó korábbi rendelkezéseket és egy új összetételű tanács felállítását is kimondja, amelybe az ország különböző egyetemeinek 45 képviselője lesz jelen.
A plágiumbotrány miatt csütörtökön lemondott a Bukaresti Tudományegyetem jogi karának dékánja, Flavius Baias, miután a kari tanács úgy döntött: nem illetékes véleményezni, plágium-e Victor Ponta jogtudományi doktori dolgozata. A távozó dékán szerint a kari tanács éppen a CNATDCU-ra hárította a plágiumvád mérlegelésének felelősségét, vagyis arra a testületre, amelyet a miniszter átszervezett. A Bukaresti Tudományegyetem is hivatalból kezdeményezte a vizsgálatot és úgy ítélte meg, hogy ebben az a kar lehet szakmailag a legilletékesebb, ahol Victor Ponta 2003-ban megszerezte doktori címét - a kari tanács azonban elhárította a felelősséget.
Victor Ponta kormányfőt az amerikai Nature című tudományos folyóirat, illetve a német Frankfurter Allgemeine Zeitung vádolta meg plágiummal. A két lap szerint névtelenséget kérő forrásból olyan dokumentumokhoz jutottak, amelyekből kiderül, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációjának Ponta több mint a felét másolta.
A gyanú szerint Ponta 2003-ban írt disszertációjában hosszasan idézett más művekből, anélkül azonban, hogy szabályszerűen feltüntette volna a forrást a hivatkozások között. A Nature szerint amennyiben a vádak beigazolódnak, a közvélemény Ponta lemondását követelheti majd. Egyúttal megerősítik a kételyt abban, hogy a kormány képes leküzdeni a felsőoktatásban uralkodó korrupciót.
Ponta 432 oldalas disszertációját egyébként 2004-ben kisebb módosításokkal könyv formájában is megjelentette, majd 2010-ben egy újabb, a nemzetközi jogi felelősségről szóló kötet alapjául szolgált. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Schmitt Pál volt magyar köztársasági elnök és Karl-Theodor zu Guttenberg egykori német védelmi miniszter plágiumügyével állítja párhuzamba Ponta esetét, rámutatva, hogy a vádak miatt Schmittnek és Guttenbergnek is le kellett mondania.
A plágiumgyanú kapcsán Ponta korábban kijelentette: nem hajlandó lemondani tisztségéről és bármikor hajlandó a dolgozat hitelességének megvizsgálására hivatott szakbizottság elé állni, és magyarázattal szolgálni. Az El Pais című spanyol napilap csütörtöki kiadásában úgy nyilatkozott: távozik a kormány éléről, ha az esetet kivizsgáló illetékes testület szerint a plágiumgyanú megállja a helyét. Ugyanakkor azt állítja: betartotta a bukaresti egyetem abban az időben érvényes szabályozását, amely nem követelte meg idézőjelek használatát más szerzők munkái részleteinek átvételekor, ha ezekre egyébként a bibliográfiában hivatkozás történik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok