2012. június 29., 12:552012. június 29., 12:55
Az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) elnöke, Marius Andruh szerint Ponta 307 oldalas doktori disszertációjából 85 oldal gyakorlatilag mások munkájának szó szerinti átvétele, anélkül, hogy a forrást megnevezte volna.
Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter szerint feloszlatott testületről van szó, ezért egyetlen határozata sem lehet már érvényes. Pop és Ponta szerint egy másik testület, a tudományos kutatást felügyelő Országos Etikai Tanács illetékes dönteni a disszertáció eredetiségéről.
A Victor Ponta miniszterelnököt ért plágiumgyanú kivizsgálásának nekilátó CNATDCU péntek délelőtt ült össze. Ezt megelőzően Mircea Miclea volt oktatási miniszter, a testület tagja péntek délelőtt azt nyilatkozta: a rendelkezésére álló dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy Victor Ponta plagizált. Mint mondta, a dolgozatnak megközelítőleg 130 oldala máshonnan van átvéve.
Liviu Pop oktatási miniszter ezután személyesen ment el az ülésre, ahol közölte: nem a húsztagú CNATDCU, hanem a tudományos kutatást felügyelő hatóság Országos Etikai Tanácsának (CNE) hatáskörébe tartozik a plágiumgyanú kivizsgálása. Ugyanakkor közölte egy új rendeletet bocsátott ki a testület összetételéről illetve működésének szabályozásáról.
A feloszlatást illető, csütörtök este született rendelet péntek délelőtt jelent a Hivatalos Közlönyben. A dokumentum érvénytelenítette a testület működését szabályozó korábbi rendelkezéseket és egy új összetételű tanács felállítását is kimondja, amelybe az ország különböző egyetemeinek 45 képviselője lesz jelen.
A plágiumbotrány miatt csütörtökön lemondott a Bukaresti Tudományegyetem jogi karának dékánja, Flavius Baias, miután a kari tanács úgy döntött: nem illetékes véleményezni, plágium-e Victor Ponta jogtudományi doktori dolgozata. A távozó dékán szerint a kari tanács éppen a CNATDCU-ra hárította a plágiumvád mérlegelésének felelősségét, vagyis arra a testületre, amelyet a miniszter átszervezett. A Bukaresti Tudományegyetem is hivatalból kezdeményezte a vizsgálatot és úgy ítélte meg, hogy ebben az a kar lehet szakmailag a legilletékesebb, ahol Victor Ponta 2003-ban megszerezte doktori címét - a kari tanács azonban elhárította a felelősséget.
Victor Ponta kormányfőt az amerikai Nature című tudományos folyóirat, illetve a német Frankfurter Allgemeine Zeitung vádolta meg plágiummal. A két lap szerint névtelenséget kérő forrásból olyan dokumentumokhoz jutottak, amelyekből kiderül, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációjának Ponta több mint a felét másolta.
A gyanú szerint Ponta 2003-ban írt disszertációjában hosszasan idézett más művekből, anélkül azonban, hogy szabályszerűen feltüntette volna a forrást a hivatkozások között. A Nature szerint amennyiben a vádak beigazolódnak, a közvélemény Ponta lemondását követelheti majd. Egyúttal megerősítik a kételyt abban, hogy a kormány képes leküzdeni a felsőoktatásban uralkodó korrupciót.
Ponta 432 oldalas disszertációját egyébként 2004-ben kisebb módosításokkal könyv formájában is megjelentette, majd 2010-ben egy újabb, a nemzetközi jogi felelősségről szóló kötet alapjául szolgált. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Schmitt Pál volt magyar köztársasági elnök és Karl-Theodor zu Guttenberg egykori német védelmi miniszter plágiumügyével állítja párhuzamba Ponta esetét, rámutatva, hogy a vádak miatt Schmittnek és Guttenbergnek is le kellett mondania.
A plágiumgyanú kapcsán Ponta korábban kijelentette: nem hajlandó lemondani tisztségéről és bármikor hajlandó a dolgozat hitelességének megvizsgálására hivatott szakbizottság elé állni, és magyarázattal szolgálni. Az El Pais című spanyol napilap csütörtöki kiadásában úgy nyilatkozott: távozik a kormány éléről, ha az esetet kivizsgáló illetékes testület szerint a plágiumgyanú megállja a helyét. Ugyanakkor azt állítja: betartotta a bukaresti egyetem abban az időben érvényes szabályozását, amely nem követelte meg idézőjelek használatát más szerzők munkái részleteinek átvételekor, ha ezekre egyébként a bibliográfiában hivatkozás történik.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.