Leghamarabb késő ősszel vagy tavasszal lehetne megszervezni az előrehozott parlamenti választást
Egyre több romániai politikus beszél előre hozott parlamenti választásokról mint a jelenlegi politikai válságból kivezető lehetséges útról. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint ha a parlamenti pártok nem tudnak megállapodni egy működőképes kormány megalakításáról, akkor akár már ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal idő előtti választásokra kerülhet sor. Az előrehozott választások kiírásának alkotmányos feltételei azonban egyelőre még nem teljesültek.
2026. július 14., 12:552026. július 14., 12:55
2026. július 14., 16:482026. július 14., 16:48
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a B1 televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett nem lehet viszonylag stabil kormányt létrehozni, akkor az előre hozott választás marad az egyetlen megoldás. Ilie Bolojan szerint számos európai országban ehhez az eszközhöz folyamodtak, amikor a választási eredmények alapján nem lehetett működőképes kormányt alakítani.
A liberális politikus ugyanakkor a Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé a politikai patthelyzet kialakulásáért, arra hivatkozva, hogy a PSD bizalmatlansági indítványa vezetett a kormány bukásához. Hangsúlyozta: az előrehozott választásokat akkor kell komolyan mérlegelni, ha a pártok nem tanúsítanak elegendő felelősséget és kompromisszumkészséget egy új kabinet létrehozásához.
A PSD vezetői szintén egyre gyakrabban hangoztatják, hogy nem tartanak az előrehozott választásoktól. Sorin Grindeanu és párttársai nyilatkozataiból az derül ki, hogy a szociáldemokraták legalábbis nyilvánosan készek lennének egy újabb megmérettetésre. E kijelentéseket ugyanakkor árnyalja, hogy a párthoz korábban kötődő Adrian Țuțuianu, az Állandó Választási Hatóság elnöke szerint jelenleg jogi és szervezési akadályok nehezítik az idő előtti választások megtartását.
A G4Media.ro összeállítása szerint Țuțuianu arra hivatkozott, hogy a parlamenti választásokról szóló 2015. évi 208-as kerettörvényt rendes választásokra dolgozták ki, és az abban meghatározott menetrendet előrehozott választás esetén nem lehetne betartani. Álláspontja szerint több törvényes határidőt is le kellene rövidíteni, ehhez pedig sürgősségi kormányrendeletre volna szükség. A leváltott ügyvivő kormány azonban már nem fogadhat el sürgősségi rendeleteket, csak kormányhatározatokat.
Ezek az érvek azonban vitathatók.
A román alkotmány szerint a parlament feloszlatása után legfeljebb három hónapon belül meg kell rendezni a választásokat.
A 2024-es rendes parlamenti választásokat szintén három hónapos választási időszakban készítették elő: szeptember 2-án kezdődött a szervezés, és december 1-jén tartották meg a voksolást.
Ebben az időszakban létrehozták a választási irodákat, összegyűjtötték a támogató aláírásokat, valamint megszervezték a belföldi és külföldi szavazást. Ez arra utal, hogy az alkotmány által biztosított három hónap előrehozott választás esetén is elegendő lehetne, így a törvényes határidők lerövidítése és a kerettörvény sürgősségi módosítása sem feltétlenül szükséges.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn úgy nyilatkozott a Cotroceni-palotában tartott konzultációkról, hogy talán mérsékeltebb volt a hangnem, de „abszolút semmi nem körvonalazódott”.
A bukaresti portál szerint nem tűnik leküzdhetetlen akadálynak a levélszavazás sem. A vonatkozó törvény szerint a regisztráció április 1-jén kezdődik, és a választás napja előtt 45 nappal zárul. Egy ősszel megtartott előrehozott választás esetén tehát a külföldön élő választóknak továbbra is elegendő idejük maradna az online regisztrációra.
A választások előkészítéséhez szükséges kormányhatározatokat az ügyvivő kabinet is elfogadhatja. Bár a jogszabálytervezeteket főszabályként 30 napig közvitára kell bocsátani, sürgős helyzetben ennél rövidebb határidő is alkalmazható. Az államelnök emellett úgy időzítheti a parlament feloszlatását, hogy a kormánynak legyen ideje a szükséges határozatok előkészítésére.
Eddig csak a Veștea-kormány beiktatását utasította el a parlament június 22-én, tehát újabb sikertelen kormányalakítási kísérletre is szükség van.
A 60 napos határidő augusztus 21-én jár le. Ez azt jelenti, hogy az államelnök legkorábban ezt követően mérlegelheti a parlament feloszlatását, feltéve, hogy addig egy második kormányalakítási kísérlet is meghiúsul.
Ha a parlamentet augusztus második felében vagy szeptember elején feloszlatnák, az alkotmányban meghatározott három hónapos időszak alapján az előrehozott választásokat még késő ősszel meg lehetne tartani. Ha azonban a kormányalakítási tárgyalások elhúzódnak, vagy az államelnök később dönt a parlament feloszlatásáról, akkor valószínűbbé válhat a Bolojan által is említett tavaszi időpont.
Az előrehozott választás tehát jogilag és technikailag megszervezhetőnek tűnik, de nem azonnal. Ehhez előbb teljesülniük kell az alkotmányos feltételeknek, majd a parlament feloszlatásától számított három hónapon belül kell lebonyolítani a voksolást. A legkorábbi reális időpont az idei ősz vége lehet, de a politikai tárgyalások elhúzódása esetén a választás könnyen a következő év tavaszára tolódhat.
Nicușor Dan államelnök a Pro TV-nek adott interjújában hétfőn úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha előrehozott parlamenti választásokra kerülne sor, ugyanakkor ezt a forgatókönyvet sem zárja ki teljesen. Hozzátette azonban, hogy egyelőre valószínűtlennek tartja, hogy erre sor kerüljön.
Nicușor Dan államfő kedden azt is közölte Párizsban, ahol a francia nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségeken vett rész, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
„Jelenleg nincs olyan miniszterelnök-jelölt, aki megszerezné a többség támogatását, ezért nincs értelme pusztán a látszat kedvéért jelöltet nevesíteni” – mondta.
Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a PSD jelenleg ellenzékben van, mivel nincsenek miniszterei, államtitkárai, prefektusai. Ugyanakkor hozzátette: a kormányalakítás kérdését, illetve a helyreállítási források lehívásához szükséges törvények elfogadását külön kell kezelni.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabálytervezetek elfogadásának határideje augusztus 31., ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a pártoknak sikerül konszenzusra jutniuk a kérdésben. Elmondása szerint jómaga informális egyeztetéseket folytat a pártokkal, miközben a pártvezetők is.
Továbbá Nicușor Dan államfő szerint az előre hozott választások csak meghosszabbítanák a bizonytalanság időszakát, miközben nem változtatnának a jelenlegi politikai erőviszonyokon.
Mint elmondta, a pártokkal folytatott eddigi egyeztetéseken alig esett szó az előre hozott választásokról, mivel ezek csak meghosszabbítanák a bizonytalanság időszakát, és a közvélemény-kutatások szerint nem változtatnának érdemben a jelenlegi parlamenti erőviszonyokon.
„Nagyjából ugyanebben a helyzetben lennénk, továbbra sem lenne lehetőség stabil parlamenti többség kialakítására, mert ismét ugyanazoknak a pártoknak kellene tárgyalniuk egymással, amelyek most sem tudnak megegyezni. Ezért nem látom értelmét az előre hozott választásoknak” – magyarázta.
Nicușor Dan hozzátette, továbbra is bízik a politikai szereplők józanságában és abban, hogy a további tárgyalások megoldáshoz vezetnek majd.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
A romániai polgárok többsége nem előrehozott választás útján oldaná meg a politikai válságot – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tartja problémásnak Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, hogy kiderült: pénteken Simina Tănăsescuval, az alkotmánybíróság elnökével egyeztetett.
A Duna vízszintjének emelése érdekében hozott intézkedések hét nappal hosszabbították meg a cernavodai atomerőmű 2. reaktorának működését – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Egyre nagyobb hullámokat vet az alkotmánybíróság elnöke, Elena-Simina Tănăsescu, és az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan közötti találkozó: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) magyarázatot kér a titkos megbeszéléssel kapcsolatban.
Több mint 1200 személy ellen folyik vizsgálat az erdőgazdálkodásban feltárt szabálytalanságok miatt, a rendőrség 5351 büntetőeljárást indított ilyen ügyekben 2026 első felében – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Gyanús tárgyat sodortak partra vasárnap a Fekete-tenger hullámai Észak-Eforie térségében, míg a konstancai Tomis-kikötő környékén drónnak tűnő tárgyat láttak.
A bértörvényben előírt új bértáblázat 2027. szeptember 1-jétől léphet hatályba az oktatásban, és jelentős jövedelemnövekedést hozna a pedagógusok számára – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A román légteret megsértő drónt lőtt le vasárnapra virradóra a spanyol légierő egyik, Romániában légi rendészeti bevetésen tartózkodó vadászgépe.
Megelőző intézkedésekre van szükség a településekre behatoló medvék miatt – jelentette ki Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő magyarázatot vár az alkotmánybíróságtól arra, milyen körülmények között került sor Ilie Bolojan és az alkotmánybíróság elnökének találkozójára Mircea Abrudean szenátusi elnök irodájában.
A hallgatóság egy része elégedetlenségét fejezte ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnökkel szemben, amikor az szombaton Konstancán beszédet mondott a román haditengerészet napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!