Leghamarabb késő ősszel vagy tavasszal lehetne megszervezni az előrehozott parlamenti választást
Egyre több romániai politikus beszél előre hozott parlamenti választásokról mint a jelenlegi politikai válságból kivezető lehetséges útról. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint ha a parlamenti pártok nem tudnak megállapodni egy működőképes kormány megalakításáról, akkor akár már ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal idő előtti választásokra kerülhet sor. Az előrehozott választások kiírásának alkotmányos feltételei azonban egyelőre még nem teljesültek.
2026. július 14., 12:552026. július 14., 12:55
2026. július 14., 13:202026. július 14., 13:20
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a B1 televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett nem lehet viszonylag stabil kormányt létrehozni, akkor az előre hozott választás marad az egyetlen megoldás. Ilie Bolojan szerint számos európai országban ehhez az eszközhöz folyamodtak, amikor a választási eredmények alapján nem lehetett működőképes kormányt alakítani.
A liberális politikus ugyanakkor a Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé a politikai patthelyzet kialakulásáért, arra hivatkozva, hogy a PSD bizalmatlansági indítványa vezetett a kormány bukásához. Hangsúlyozta: az előrehozott választásokat akkor kell komolyan mérlegelni, ha a pártok nem tanúsítanak elegendő felelősséget és kompromisszumkészséget egy új kabinet létrehozásához.
A PSD vezetői szintén egyre gyakrabban hangoztatják, hogy nem tartanak az előrehozott választásoktól. Sorin Grindeanu és párttársai nyilatkozataiból az derül ki, hogy a szociáldemokraták legalábbis nyilvánosan készek lennének egy újabb megmérettetésre. E kijelentéseket ugyanakkor árnyalja, hogy a párthoz korábban kötődő Adrian Țuțuianu, az Állandó Választási Hatóság elnöke szerint jelenleg jogi és szervezési akadályok nehezítik az idő előtti választások megtartását.
A G4Media.ro összeállítása szerint Țuțuianu arra hivatkozott, hogy a parlamenti választásokról szóló 2015. évi 208-as kerettörvényt rendes választásokra dolgozták ki, és az abban meghatározott menetrendet előrehozott választás esetén nem lehetne betartani. Álláspontja szerint több törvényes határidőt is le kellene rövidíteni, ehhez pedig sürgősségi kormányrendeletre volna szükség. A leváltott ügyvivő kormány azonban már nem fogadhat el sürgősségi rendeleteket, csak kormányhatározatokat.
Ezek az érvek azonban vitathatók.
A román alkotmány szerint a parlament feloszlatása után legfeljebb három hónapon belül meg kell rendezni a választásokat.
A 2024-es rendes parlamenti választásokat szintén három hónapos választási időszakban készítették elő: szeptember 2-án kezdődött a szervezés, és december 1-jén tartották meg a voksolást.
Ebben az időszakban létrehozták a választási irodákat, összegyűjtötték a támogató aláírásokat, valamint megszervezték a belföldi és külföldi szavazást. Ez arra utal, hogy az alkotmány által biztosított három hónap előrehozott választás esetén is elegendő lehetne, így a törvényes határidők lerövidítése és a kerettörvény sürgősségi módosítása sem feltétlenül szükséges.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn úgy nyilatkozott a Cotroceni-palotában tartott konzultációkról, hogy talán mérsékeltebb volt a hangnem, de „abszolút semmi nem körvonalazódott”.
A bukaresti portál szerint nem tűnik leküzdhetetlen akadálynak a levélszavazás sem. A vonatkozó törvény szerint a regisztráció április 1-jén kezdődik, és a választás napja előtt 45 nappal zárul. Egy ősszel megtartott előrehozott választás esetén tehát a külföldön élő választóknak továbbra is elegendő idejük maradna az online regisztrációra.
A választások előkészítéséhez szükséges kormányhatározatokat az ügyvivő kabinet is elfogadhatja. Bár a jogszabálytervezeteket főszabályként 30 napig közvitára kell bocsátani, sürgős helyzetben ennél rövidebb határidő is alkalmazható. Az államelnök emellett úgy időzítheti a parlament feloszlatását, hogy a kormánynak legyen ideje a szükséges határozatok előkészítésére.
Eddig csak a Veștea-kormány beiktatását utasította el a parlament június 22-én, tehát újabb sikertelen kormányalakítási kísérletre is szükség van.
A 60 napos határidő augusztus 21-én jár le. Ez azt jelenti, hogy az államelnök legkorábban ezt követően mérlegelheti a parlament feloszlatását, feltéve, hogy addig egy második kormányalakítási kísérlet is meghiúsul.
Ha a parlamentet augusztus második felében vagy szeptember elején feloszlatnák, az alkotmányban meghatározott három hónapos időszak alapján az előrehozott választásokat még késő ősszel meg lehetne tartani. Ha azonban a kormányalakítási tárgyalások elhúzódnak, vagy az államelnök később dönt a parlament feloszlatásáról, akkor valószínűbbé válhat a Bolojan által is említett tavaszi időpont.
Az előrehozott választás tehát jogilag és technikailag megszervezhetőnek tűnik, de nem azonnal. Ehhez előbb teljesülniük kell az alkotmányos feltételeknek, majd a parlament feloszlatásától számított három hónapon belül kell lebonyolítani a voksolást. A legkorábbi reális időpont az idei ősz vége lehet, de a politikai tárgyalások elhúzódása esetén a választás könnyen a következő év tavaszára tolódhat.
Nicușor Dan államelnök a Pro TV-nek adott interjújában hétfőn úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha előrehozott parlamenti választásokra kerülne sor, ugyanakkor ezt a forgatókönyvet sem zárja ki teljesen. Hozzátette azonban, hogy egyelőre valószínűtlennek tartja, hogy erre sor kerüljön.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
A romániai polgárok többsége nem előrehozott választás útján oldaná meg a politikai válságot – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett, jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13–15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre jogosultak, jóval többre, mint a kommunista rendszer politikai üldözöttei.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette: egy korlátozott időre létrehozott, úgynevezett „fegyverszüneti kormány” felállítását javasolja.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn úgy nyilatkozott a Cotroceni-palotában tartott konzultációkról, hogy talán mérsékeltebb volt a hangnem, de „abszolút semmi nem körvonalazódott”.
Megdöbbenten vette tudomásul Radu Miruţă ügyvivő közlekedési miniszter, hogy a román vasúttársaság (CFR) utasainak 65 százaléka szerint nem működik a légkondicionálás a vonatokon, beleértve az InterRegio járatokat is.
Nagy erőket mozgósítottak szombaton annak a négy hegymászónak a megmentésére, akik a Bucsecs-hegységben zuhantak a mélybe – közölte a belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU).
Elsőfokú, vasárnapra érvényes viharriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 26 megyéjére és a fővárosra.
A védelmi minisztérium radarrendszere szombaton 4:39-kor több légi célpontot észlelt az ukrán–román határ közelében, az ukrajnai Kilia és Izmail települések közelében, de drónok ezúttal nem estek román területre.
Egy 54 éves horvát férfi vesztette életét a Costinești‑ben zajló Beach, Please! fesztivál közelében, ahol eszméletlen állapotban találták rá egy autóban – közölte a konstancai csendőrség.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter a hadihajó fedélzetén tette meg a 14 órás utat Törökországból Romániába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!