
Mircea Geoană egyértelmű favoritja lenne a megmérettetésnek a felmérés szerint
Fotó: Haáz Vince
Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke és államfőjelöltje mindenképpen megnyerné a jövő évi államfőválasztást, ha elindulna – derül ki a brazil Atlas Intel közvélemény-kutató felméréséből.
2023. február 01., 21:372023. február 01., 21:37
2023. február 01., 21:452023. február 01., 21:45
A felmérés szerint bárki is állna ki vele szemben, Geoană mindenképpen bejutna a második fordulóba, ahol aztán győzelmet aratna. Az intézet több forgatókönyvet is megvizsgált. Az elsőben Geoană a PSD jelöltjeként, vagy a párt támogatásával szállna harcba a tisztségért.
George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke lenne a harmadik 13,4 százalékkal, őt Cătălin Drulă, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke követné 10,2 százalékkal. Utána Diana Șoșoacă független – az AUR színeiben parlamentbe jutott – szenátor következik 7,8 százalékkal, míg Nicolae Ciucă liberális kormányfő csupán a szavazatok 6,2 százalékát kapná meg.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem ragaszkodik ahhoz, hogy párttagsággal rendelkező jelöltet indítson el az államfőválasztáson – jelentette be Marcel Ciolacu pártelnök. Ez azt is jelentheti, hogy egyes vezetők fenntartásai ellenére a jelenlegi .
A második forgatókönyv értelmében Geoană nem indulna, a PSD pedig elindítaná Marcel Ciolacu pártelnököt. Ebben az esetben a sorrend: Kövesi (20,7 százalék), Ciolacu (17,5), Simion (14), Ciucă (10,4), Drulă (10) és Șoșoacă (7,7).
A harmadik forgatókönyv szerint Geoană és Ciolacu is elindulna.
A további sorrend: Simion (12,9), Ciolacu (8,5), Șoșoacă (7,1) és Dacian Cioloș volt miniszterelnök, a liberális REPER elnöke. A második fordulóban Mircea Geoană bármely ellenféllel szemben győzne a felmérés szerint, bár a kutatás során meglehetősen sokan voltak, akik nem tudtak választ adni arra, kire szavaznának, vagy azt mondták, érvénytelenül szavaznának.
Ha Geoană és Emil Boc kolozsvári polgármester is elindulna, és mindketten bejutnának a második körbe, akkor a NATO főtitkár-helyettese 49,2-28,8 arányban győzne, a határozatlanok aránya 22,1 százalék. Amennyiben Geoană és George Simion kerülne be a második fordulóba, előbbi 52,3-22,9 arányban nyerne, a bizonytalanok aránya 24,8 százalék.
Ha Geoană és Nicolae Ciucă között kellene eldönteni az elnöki tisztség sorsát, Geoană 53 százalékkal nyerne, míg a jelenlegi miniszterelnök csupán a voksok 16,5 százalékát kapná meg – a bizonytalanok aránya ebben az esetben 30,6 százalék.
Ciolacu Ciucát is legyőzné 32,3-30,2 arányban. A PSD elnöke viszont Kövesivel szemben már alulmaradna, az ügyésznő 42,3-30,8 arányban győzné le. Ugyancsak kikapna akkor, ha Emil Bockal kellene megmérkőznie: Kolozsvár polgármestere 37,4-30-5 arányban győzedelmeskedne fölötte.
A felmérés során a pártok népszerűségére is rákérdeztek. Eszerint a PSD 24,87 százalékkal áll az élen. Az AUR 17,9 százalékkal a második, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 17,2 százalékkal a harmadik. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) következik 12,4 százalékos támogatottsággal,
Emellett a Traian Băsescu volt államfő nevéhez fűződő Népi Mozgalom Párt (PMP) is bejutna a parlamentbe 5,9 százalékkal. A felmérés január 27. és 30. között készült 2000 fős mintán, a hibahatár 2 százalékos.
Mint arról tavaly júliusban beszámoltunk, Geoană várhatóan elindul az államfői tisztségért. A korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja Románia 2030 néven készült olyan platformot létrehozni, amely Geoană államfővé történő megválasztása előtt egyengetné az utat. Az értesülések szerint a Románia 2030 politikailag el nem kötelezett csoport lesz, amelyet közismert romániai és külföldi személyiségek alkotnak majd, és több nyilvános vitát is szervez, hogy annak alapján körvonalazódjon Geoană választási programja.
Mircea Geoană 1996-tól 2000-ig Románia washingtoni nagykövete volt, 2000 és 2004 között külügyminiszterként tevékenykedett, 2005-ben a PSD elnökévé választották. 2009-ben a PSD jelöltjeként elindult az államfőválasztáson, de a második fordulóban kevéssel alulmaradt Traian Băsescu hivatalban levő elnökkel szemben. A 2024-es államfőválasztáson történő indulását esetleg az is megakadályozhatja, hogy tavaly súlyos betegséget diagnosztizáltak Geonánál, amelynek kapcsán nemrég úgy fogalmazott: „alapos ijedtségen” esett át, de már jobban van.

Harcba szállhat az államfői tisztségért Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, volt szociáldemokrata pártelnök egyes értesülések szerint. Hamarosan létre is jön egy támogatói csoport, amely a választási kampányának témáit állítja majd össze.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!