Mircea Geoană egyértelmű favoritja lenne a megmérettetésnek a felmérés szerint
Fotó: Haáz Vince
Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke és államfőjelöltje mindenképpen megnyerné a jövő évi államfőválasztást, ha elindulna – derül ki a brazil Atlas Intel közvélemény-kutató felméréséből.
2023. február 01., 21:372023. február 01., 21:37
2023. február 01., 21:452023. február 01., 21:45
A felmérés szerint bárki is állna ki vele szemben, Geoană mindenképpen bejutna a második fordulóba, ahol aztán győzelmet aratna. Az intézet több forgatókönyvet is megvizsgált. Az elsőben Geoană a PSD jelöltjeként, vagy a párt támogatásával szállna harcba a tisztségért.
George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke lenne a harmadik 13,4 százalékkal, őt Cătălin Drulă, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke követné 10,2 százalékkal. Utána Diana Șoșoacă független – az AUR színeiben parlamentbe jutott – szenátor következik 7,8 százalékkal, míg Nicolae Ciucă liberális kormányfő csupán a szavazatok 6,2 százalékát kapná meg.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem ragaszkodik ahhoz, hogy párttagsággal rendelkező jelöltet indítson el az államfőválasztáson – jelentette be Marcel Ciolacu pártelnök. Ez azt is jelentheti, hogy egyes vezetők fenntartásai ellenére a jelenlegi .
A második forgatókönyv értelmében Geoană nem indulna, a PSD pedig elindítaná Marcel Ciolacu pártelnököt. Ebben az esetben a sorrend: Kövesi (20,7 százalék), Ciolacu (17,5), Simion (14), Ciucă (10,4), Drulă (10) és Șoșoacă (7,7).
A harmadik forgatókönyv szerint Geoană és Ciolacu is elindulna.
A további sorrend: Simion (12,9), Ciolacu (8,5), Șoșoacă (7,1) és Dacian Cioloș volt miniszterelnök, a liberális REPER elnöke. A második fordulóban Mircea Geoană bármely ellenféllel szemben győzne a felmérés szerint, bár a kutatás során meglehetősen sokan voltak, akik nem tudtak választ adni arra, kire szavaznának, vagy azt mondták, érvénytelenül szavaznának.
Ha Geoană és Emil Boc kolozsvári polgármester is elindulna, és mindketten bejutnának a második körbe, akkor a NATO főtitkár-helyettese 49,2-28,8 arányban győzne, a határozatlanok aránya 22,1 százalék. Amennyiben Geoană és George Simion kerülne be a második fordulóba, előbbi 52,3-22,9 arányban nyerne, a bizonytalanok aránya 24,8 százalék.
Ha Geoană és Nicolae Ciucă között kellene eldönteni az elnöki tisztség sorsát, Geoană 53 százalékkal nyerne, míg a jelenlegi miniszterelnök csupán a voksok 16,5 százalékát kapná meg – a bizonytalanok aránya ebben az esetben 30,6 százalék.
Ciolacu Ciucát is legyőzné 32,3-30,2 arányban. A PSD elnöke viszont Kövesivel szemben már alulmaradna, az ügyésznő 42,3-30,8 arányban győzné le. Ugyancsak kikapna akkor, ha Emil Bockal kellene megmérkőznie: Kolozsvár polgármestere 37,4-30-5 arányban győzedelmeskedne fölötte.
A felmérés során a pártok népszerűségére is rákérdeztek. Eszerint a PSD 24,87 százalékkal áll az élen. Az AUR 17,9 százalékkal a második, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 17,2 százalékkal a harmadik. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) következik 12,4 százalékos támogatottsággal,
Emellett a Traian Băsescu volt államfő nevéhez fűződő Népi Mozgalom Párt (PMP) is bejutna a parlamentbe 5,9 százalékkal. A felmérés január 27. és 30. között készült 2000 fős mintán, a hibahatár 2 százalékos.
Mint arról tavaly júliusban beszámoltunk, Geoană várhatóan elindul az államfői tisztségért. A korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja Románia 2030 néven készült olyan platformot létrehozni, amely Geoană államfővé történő megválasztása előtt egyengetné az utat. Az értesülések szerint a Románia 2030 politikailag el nem kötelezett csoport lesz, amelyet közismert romániai és külföldi személyiségek alkotnak majd, és több nyilvános vitát is szervez, hogy annak alapján körvonalazódjon Geoană választási programja.
Mircea Geoană 1996-tól 2000-ig Románia washingtoni nagykövete volt, 2000 és 2004 között külügyminiszterként tevékenykedett, 2005-ben a PSD elnökévé választották. 2009-ben a PSD jelöltjeként elindult az államfőválasztáson, de a második fordulóban kevéssel alulmaradt Traian Băsescu hivatalban levő elnökkel szemben. A 2024-es államfőválasztáson történő indulását esetleg az is megakadályozhatja, hogy tavaly súlyos betegséget diagnosztizáltak Geonánál, amelynek kapcsán nemrég úgy fogalmazott: „alapos ijedtségen” esett át, de már jobban van.
Harcba szállhat az államfői tisztségért Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, volt szociáldemokrata pártelnök egyes értesülések szerint. Hamarosan létre is jön egy támogatói csoport, amely a választási kampányának témáit állítja majd össze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő azt jelezte a pártoknak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a Luca Niculescu vezette kormány támogatásáról, nem nevez meg új miniszterelnök-jelöltet, hanem feloszlatja a parlamentet és előre hozott választásokat ír ki.
A bukaresti törvényszék kedden házi őrizetre enyhítette a Călin Georgescu volt elnökjelölt elleni kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
Költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a romániai egészségügyi rendszer – figyelmeztetett Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!