Elnöki ambíciók? Mircea Geoană bejelentkezhet az államfői tisztségre
Fotó: Facebook/Mircea Geoana
Harcba szállhat az államfői tisztségért Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, volt szociáldemokrata pártelnök egyes értesülések szerint. Hamarosan létre is jön egy támogatói csoport, amely a választási kampányának témáit állítja majd össze.
2022. július 08., 10:112022. július 08., 10:11
Ismét beszállna az államfői tisztségért zajló küzdelembe Mircea Geoană, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettese. A Digi 24 hírcsatorna és a G4Media hírportál egybehangzó értesülései szerint a korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja
Klaus Iohannis államfő második mandátuma 2024-ben jár le, és nem indulhat újabb elnöki tisztségért.
Ugyanakkor olyan hírek röppentek föl, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának jövő évi lejártát követően Iohannis kaphatja meg a főtitkári tisztséget, ami azt jelentené, hogy
Az értesülések szerint a Románia 2030 politikailag el nem kötelezett csoport lesz, amelyet közismert romániai és külföldi személyiségek alkotnak majd, és több nyilvános vitát is szervez, hogy annak alapján körvonalazódjon Geoană választási programja. Geoană mindenesetre eddig nem beszélt arról, hogy vállalná a jelöltséget. Mindazonáltal már korábban fölmerült, hogy a PSD támogatásával vagy anélkül elindulhat a tisztségért, mivel jó viszonyt ápol az összes parlamenti párt vezetőivel, és külföldön is ismert.
A PSD jelenlegi elnöke, Marcel Ciolacu már korábban jelezte, hogy nem kíván elindulni az államfi tisztségért. A párt jelöltje ennek nyomán Alexandru Rafila egészségügyi vagy Gabriela Firea családügyi miniszter lehet.
Egy márciusi felmérés szerint Mircea Geoană élvezi leginkább a romániai polgárok bizalmát, bizalmi indexe Nicolae Ciucă kormányfőével és Rafiláéval megegyezően 34 százalékos. Jens Stoltenberg mandátuma jövő szeptemberben jár le a NATO élén.
Mircea Geoană 1996-tól 2000-ig Románia washingtoni nagykövete volt, 2000 és 2004 között külügyminiszterként tevékenykedett, 2005-ben a PSD elnökévé választották. 2009-ben a PSD jelöltjeként indult az államfőválasztáson, de a második fordulóban kevéssel alulmaradt Traian Băsescu hivatalban levő elnökkel szemben.
Előre hozott választásokat eredményezne az elnök lemondása
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve, de az értesülések szerint olyan vetélytársai lehetnek, mint Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Kaja Kallas észt miniszterelnök vagy Federica Mogherini, az EU volt külügyi főképviselője. A végső szót minden bizonnyal az Egyesült Államok mondja ki, ezért sajtóértesülések szerint Klaus Iohannis Washingtonba készül, hogy saját maga mellett lobbizzon. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást. Az értesülések szerint a koalíció kisebbik román pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt fontolgatja, hogy ebben az esetben az elnökválasztással egyszerre előre hozott parlamenti választást is kiírjanak, hogy kihasználja a korábbi pártelnök, Iohannis NATO-főtitkári kinevezése nyomán remélt népszerűség-növekedést. Állítólag a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is hajlana erre, mivel az államfőválasztás önmagában is jelentős mozgósító erővel bír, így nem kellene a parlamenti választásokra való mozgósításra a helyi PSD-s kiskirályok segítségét kérni, aminek alaposan meg szokták kérni az árát a központi pártvezetéstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kihallgatják kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) katonai részlegének ügyészei Raed Arafatot, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó katasztrófavédelmi főosztály vezetőjét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak bizonyos feltételek mellett tud továbbra is egy Európa-párti parlamenti többség része maradni, azt viszont kizárja, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök maradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz hétfő este azt nyilatkozta, pártjának miniszterei folytatják a munkát.
Az RMDSZ nem lép ki a kormányból és nem avatkozik be a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) közötti konfliktusba” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Ilie Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső szavazása nyomán távozna a kormány éléről.
A jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!