
Elnöki ambíciók? Mircea Geoană bejelentkezhet az államfői tisztségre
Fotó: Facebook/Mircea Geoana
Harcba szállhat az államfői tisztségért Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, volt szociáldemokrata pártelnök egyes értesülések szerint. Hamarosan létre is jön egy támogatói csoport, amely a választási kampányának témáit állítja majd össze.
2022. július 08., 10:112022. július 08., 10:11
Ismét beszállna az államfői tisztségért zajló küzdelembe Mircea Geoană, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettese. A Digi 24 hírcsatorna és a G4Media hírportál egybehangzó értesülései szerint a korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja
Klaus Iohannis államfő második mandátuma 2024-ben jár le, és nem indulhat újabb elnöki tisztségért.
Ugyanakkor olyan hírek röppentek föl, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának jövő évi lejártát követően Iohannis kaphatja meg a főtitkári tisztséget, ami azt jelentené, hogy
Az értesülések szerint a Románia 2030 politikailag el nem kötelezett csoport lesz, amelyet közismert romániai és külföldi személyiségek alkotnak majd, és több nyilvános vitát is szervez, hogy annak alapján körvonalazódjon Geoană választási programja. Geoană mindenesetre eddig nem beszélt arról, hogy vállalná a jelöltséget. Mindazonáltal már korábban fölmerült, hogy a PSD támogatásával vagy anélkül elindulhat a tisztségért, mivel jó viszonyt ápol az összes parlamenti párt vezetőivel, és külföldön is ismert.
A PSD jelenlegi elnöke, Marcel Ciolacu már korábban jelezte, hogy nem kíván elindulni az államfi tisztségért. A párt jelöltje ennek nyomán Alexandru Rafila egészségügyi vagy Gabriela Firea családügyi miniszter lehet.
Egy márciusi felmérés szerint Mircea Geoană élvezi leginkább a romániai polgárok bizalmát, bizalmi indexe Nicolae Ciucă kormányfőével és Rafiláéval megegyezően 34 százalékos. Jens Stoltenberg mandátuma jövő szeptemberben jár le a NATO élén.
Mircea Geoană 1996-tól 2000-ig Románia washingtoni nagykövete volt, 2000 és 2004 között külügyminiszterként tevékenykedett, 2005-ben a PSD elnökévé választották. 2009-ben a PSD jelöltjeként indult az államfőválasztáson, de a második fordulóban kevéssel alulmaradt Traian Băsescu hivatalban levő elnökkel szemben.
Előre hozott választásokat eredményezne az elnök lemondása
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve, de az értesülések szerint olyan vetélytársai lehetnek, mint Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Kaja Kallas észt miniszterelnök vagy Federica Mogherini, az EU volt külügyi főképviselője. A végső szót minden bizonnyal az Egyesült Államok mondja ki, ezért sajtóértesülések szerint Klaus Iohannis Washingtonba készül, hogy saját maga mellett lobbizzon. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást. Az értesülések szerint a koalíció kisebbik román pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt fontolgatja, hogy ebben az esetben az elnökválasztással egyszerre előre hozott parlamenti választást is kiírjanak, hogy kihasználja a korábbi pártelnök, Iohannis NATO-főtitkári kinevezése nyomán remélt népszerűség-növekedést. Állítólag a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is hajlana erre, mivel az államfőválasztás önmagában is jelentős mozgósító erővel bír, így nem kellene a parlamenti választásokra való mozgósításra a helyi PSD-s kiskirályok segítségét kérni, aminek alaposan meg szokták kérni az árát a központi pártvezetéstől.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!