
Elnöki ambíciók? Mircea Geoană bejelentkezhet az államfői tisztségre
Fotó: Facebook/Mircea Geoana
Harcba szállhat az államfői tisztségért Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, volt szociáldemokrata pártelnök egyes értesülések szerint. Hamarosan létre is jön egy támogatói csoport, amely a választási kampányának témáit állítja majd össze.
2022. július 08., 10:112022. július 08., 10:11
Ismét beszállna az államfői tisztségért zajló küzdelembe Mircea Geoană, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettese. A Digi 24 hírcsatorna és a G4Media hírportál egybehangzó értesülései szerint a korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja
Klaus Iohannis államfő második mandátuma 2024-ben jár le, és nem indulhat újabb elnöki tisztségért.
Ugyanakkor olyan hírek röppentek föl, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának jövő évi lejártát követően Iohannis kaphatja meg a főtitkári tisztséget, ami azt jelentené, hogy
Az értesülések szerint a Románia 2030 politikailag el nem kötelezett csoport lesz, amelyet közismert romániai és külföldi személyiségek alkotnak majd, és több nyilvános vitát is szervez, hogy annak alapján körvonalazódjon Geoană választási programja. Geoană mindenesetre eddig nem beszélt arról, hogy vállalná a jelöltséget. Mindazonáltal már korábban fölmerült, hogy a PSD támogatásával vagy anélkül elindulhat a tisztségért, mivel jó viszonyt ápol az összes parlamenti párt vezetőivel, és külföldön is ismert.
A PSD jelenlegi elnöke, Marcel Ciolacu már korábban jelezte, hogy nem kíván elindulni az államfi tisztségért. A párt jelöltje ennek nyomán Alexandru Rafila egészségügyi vagy Gabriela Firea családügyi miniszter lehet.
Egy márciusi felmérés szerint Mircea Geoană élvezi leginkább a romániai polgárok bizalmát, bizalmi indexe Nicolae Ciucă kormányfőével és Rafiláéval megegyezően 34 százalékos. Jens Stoltenberg mandátuma jövő szeptemberben jár le a NATO élén.
Mircea Geoană 1996-tól 2000-ig Románia washingtoni nagykövete volt, 2000 és 2004 között külügyminiszterként tevékenykedett, 2005-ben a PSD elnökévé választották. 2009-ben a PSD jelöltjeként indult az államfőválasztáson, de a második fordulóban kevéssel alulmaradt Traian Băsescu hivatalban levő elnökkel szemben.
Előre hozott választásokat eredményezne az elnök lemondása
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve, de az értesülések szerint olyan vetélytársai lehetnek, mint Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Kaja Kallas észt miniszterelnök vagy Federica Mogherini, az EU volt külügyi főképviselője. A végső szót minden bizonnyal az Egyesült Államok mondja ki, ezért sajtóértesülések szerint Klaus Iohannis Washingtonba készül, hogy saját maga mellett lobbizzon. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást. Az értesülések szerint a koalíció kisebbik román pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt fontolgatja, hogy ebben az esetben az elnökválasztással egyszerre előre hozott parlamenti választást is kiírjanak, hogy kihasználja a korábbi pártelnök, Iohannis NATO-főtitkári kinevezése nyomán remélt népszerűség-növekedést. Állítólag a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is hajlana erre, mivel az államfőválasztás önmagában is jelentős mozgósító erővel bír, így nem kellene a parlamenti választásokra való mozgósításra a helyi PSD-s kiskirályok segítségét kérni, aminek alaposan meg szokták kérni az árát a központi pártvezetéstől.
Fontos, hogy a NATO megerősítse jelenlétét, a légi és tengeri drónok elleni képességeit Romániában – hangsúlyozta a Nicușor Dan elnök szerdán.
A barnamedve európai uniós védettségének rugalmasabbá tételét kezdeményezi az Európai Bizottságnál Tánczos Barna megbízott mezőgazdasági miniszter annak érdekében, hogy Románia hatékonyabban tudjon fellépni az emberélet és a mezőgazdaság védelmében.
Rövid, kétperces sajtónyilatkozatban szólította felelősségteljes magatartásra a parlamenti pártokat szerdán Nicușor Dan államfő.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
szóljon hozzá!