
2012. szeptember 06., 09:402012. szeptember 06., 09:40
A „Népszavazás után. A politikai válság hatásai” című telefonos közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 43 százaléka úgy véli, Románia viszonylatában Magyarország inkább baráti ország, 9 százalékuk szerint sem baráti, sem ellenséges, 38 százalék szerint pedig inkább ellenséges ország. A megkérdezettek 7 százaléka nem tudott, 3 százaléka pedig nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Az Oroszországgal kapcsolatos azonos kérdésre a válaszok megoszlása a következő: Oroszország inkább baráti ország – 39 százalék, sem baráti, sem ellenséges – 17 százalék, inkább ellenséges – 27 százalék, nem tud válaszolni – 13 százalék, nem akar válaszolni – 3 százalék.
Egy másik kérdésre adott válaszokból kiderül, a válaszadók 42 százaléka nem bízik, 35 százalék pedig nagyon nem bízik Magyarországban. A válaszadók 17 százalék bízik, 3 százaléka pedig nagyon bízik a szomszédos országban, 3 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Oroszország esetében a válaszok: 3 százalék nagyon bízik, 16 százalék bízik, 48 százalék nem bízik, 27 százalék pedig nagyon nem bízik. A válaszolni nem tudók illetve nem akarók aránya 6 százalék.
Az embereknek több mint a fele úgy gondolja: jó kapcsolatban állnak a Románia területén élő, nem román etnikumokkal. A válaszadók 6 százaléka szerint ez a viszony nagyon jó, 60 százalékuk szerint jó, 2 százalékuk szerint nem jó, de nem is rossz, 23 százalék szerint rossz, 7 százalék szerint nagyon rossz, 1 százalék pedig nem tudja.
A magyarokkal való viszonyt a megkérdezettek 6 százaléka nagyon jónak tartja, 59 százaléka jónak, 2 százaléka sem jónak, sem rossznak, 23 százaléka rossznak, 8 százalék pedig nagyon rossznak. Az alanyok 2 százaléka nem tudott, 1 százaléka pedig nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A cigányokra vonatkozó azonos kérdésre a válaszok a következők: nagyon jó a viszony – 4 százalék, jó – 45 százalék, sem nem jó, se nem rossz – 2 százalék, rossz – 32 százalék, nagyon rossz 14 százalék, 1-1 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
Válaszok a romániai németekre vonatkozó kérdésre: nagyon jó a viszony – 20 százalék, jó – 66 százalék, se nem jó, se nem rossz – 1 százalék, rossz – 5 százalék, nagyon rossz – 1 százalék, 7 százalék nem tudja, 1 százalék nem válaszolt.
A válaszadók 68 százaléka nem bízik a romániai igazságszolgáltatásban, 58 százalék nem bízik az alkotmánybíróságban, 56 százalék a korrupcióellenes ügyészségben.
A megkérdezettek 67 százaléka szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell törölni a választói névjegyzékből, 46 százalékuk pedig úgy gondolja, a nyugati államoknak nyomást kell gyakorolnia a román kormányra a demokratikus szabályok tiszteltben tartása érdekében.
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 37 százaléka soha nem járt külföldön, 14 százalékuk pedig csak egyetlen alkalommal.
A felmérés augusztus 21. és 24 között készült 1541 nagykorú személy megkérdezésével, hibaszórása plusz-mínusz 2,5 százalék.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.