Fotó: Pinti Attila
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész „elszakítását” célozza.
2021. március 29., 14:012021. március 29., 14:01
2021. március 29., 15:262021. március 29., 15:26
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet hétfőn tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét.
Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem – számolt be az MTI.
Az Erdély elszakításától tartók számát nagymértékben növelhette Klaus Iohannis tavalyi kirohanása: mint ismeretes, a román államfő 2020. április 29-én bírálta a Székelyföld autonómistatútumának tervezetét, hangsúlyozva, a Szociáldemokrata Párt segített az RMDSZ-nek abban, hogy átmenjen a javaslat a képviselőházon. „A nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak. Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért nektek Orbán Viktor Budapestről e megállapodásért cserébe?” – fogalmazott az államfő a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában.
Egyébként a mostani felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.
A megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg a külföldi cégek felelősek a romániai környezetszennyezésért, míg csak 35 százalékuk véli úgy, hogy erről főleg a román vállalatok tehetnek. Hasonlóképpen többen hiszik azt, hogy inkább a külföldi cégek (47,3 százalék), mintsem a hazai cégek és román állampolgárok (45,8 százalék) felelősek a romániai illegális erdőirtásokért.
Az INSCOP felmérésének korábban közzétett első része rávilágított: Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja.
A múlt szerdán ismertetett második részből kiderült, hogy az EU-ban a megkérdezettek 51,6 százaléka bízik (47,5 százalékuk nem), a NATO-ban pedig 49,4 százalékuk (47,9 százalékuk nem). Ami az egyes országokat illeti, a románok körében Németország bizalmi indexe 58, az Egyesült Államoké 47, Kínáé 19, Oroszországé pedig 16 százalékos.
A román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítvány pénzügyi támogatásával végzett INSCOP közvélemény-kutatást három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel végezték március 1-12. között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn késő este megkezdődött a kétkamarás bukaresti parlament ülése, napirendjén az Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányról szóló szavazással.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ feloszlatására irányuló kérelmeket nyújtott be egy brassói férfi a bukaresti bírósághoz.
Bár Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kész megvizsgálni az AUR által szorgalmazott gazdasági intézkedéseket, George Simion szerint pártja egyelőre nem támogatja az új kabinet beiktatását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem szavaz bizalmat az Adrian Veştea kijelölt miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vezette kormánynak – jelentette be George Simion, az AUR elnöke.
Hétfőn 12 órakor lejárt az ultimátum, amelyben a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) vezetése felszólított öt politikust, hogy lépjenek ki a pártból, ellenkező esetben kizárják őket a PNL-ből.
Nicuşor Dan leváltásának szükségességét vetette fel Ludovic Orban volt nemzeti liberális párti miniszterelnök.
Hétfő késő estére már le is tudhatják az Adrian Veştea kijelölt kormányfő által összeállított kormányról szóló bizalmi szavazást a parlamentben.
Elkezdődött hétfőn az országos képességfelmérő vizsga, amelyre több mint 148 ezer nyolcadik osztályt végzett tanuló iratkozott fel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a felmérőt 2956 vizsgaközpontban szervezik meg.
A Nemzeti Liberális Pártban (PNL) Adrian Veștea a leggyengébb láncszem – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a párt elnöke a kijelölt miniszterelnökről.
Bár Adrian Veștea kijelölt minisztereln9k, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vasárnap este beterjesztette leendő kormánya névsorát, továbbra sincs sok esély arra, hogy a parlament bizalmat szavazzon neki.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás