Hatott Iohannis riogatása: a románok csaknem fele szerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt

Fotó: Pinti Attila

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész „elszakítását” célozza.

Krónika

2021. március 29., 14:012021. március 29., 14:01

2021. március 29., 15:262021. március 29., 15:26

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet hétfőn tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét.

A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak: egyetértenek-e a megkérdezettek azzal, hogy „Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától”. A válaszadók 49,5 válaszolt igennel, 43,2 százalékuk nemmel, 7,4 százalékuk nem válaszolt, vagy nem tudta, mit válaszoljon.

Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem – számolt be az MTI.

Az Erdély elszakításától tartók számát nagymértékben növelhette Klaus Iohannis tavalyi kirohanása: mint ismeretes, a román államfő 2020. április 29-én bírálta a Székelyföld autonómistatútumának tervezetét, hangsúlyozva, a Szociáldemokrata Párt segített az RMDSZ-nek abban, hogy átmenjen a javaslat a képviselőházon. „A nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak. Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért nektek Orbán Viktor Budapestről e megállapodásért cserébe?” – fogalmazott az államfő a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában.

Egyébként a mostani felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.

A megkérdezettek még nagyobb aránya – több mint 78 százaléka – szerint a románokat másodrangú állampolgároknak tekintik Európában, valamivel több mint 20 százalékuk azonban nem ért egyet ezzel az állítással.

A megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg a külföldi cégek felelősek a romániai környezetszennyezésért, míg csak 35 százalékuk véli úgy, hogy erről főleg a román vállalatok tehetnek. Hasonlóképpen többen hiszik azt, hogy inkább a külföldi cégek (47,3 százalék), mintsem a hazai cégek és román állampolgárok (45,8 százalék) felelősek a romániai illegális erdőirtásokért.

A megkérdezettek több mint 35 százaléka azzal is egyetért, hogy azért topog egy helyben az autópálya-építés, mert „idegen hatalmak akarják megakadályozni Románia fejlődését”, 58,2 százalékuk szerint viszont ez nem igaz.

Az INSCOP felmérésének korábban közzétett első része rávilágított: Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja.

A múlt szerdán ismertetett második részből kiderült, hogy az EU-ban a megkérdezettek 51,6 százaléka bízik (47,5 százalékuk nem), a NATO-ban pedig 49,4 százalékuk (47,9 százalékuk nem). Ami az egyes országokat illeti, a románok körében Németország bizalmi indexe 58, az Egyesült Államoké 47, Kínáé 19, Oroszországé pedig 16 százalékos.

A román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítvány pénzügyi támogatásával végzett INSCOP közvélemény-kutatást három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel végezték március 1-12. között.