Felfüggesztették tisztségéből Traian Băsescu államfőt

Akárcsak öt évvel ezelőtt, a referendumot most is a parlamenti döntéstől számított egy hónapon belül kell megrendezni, ennek várható időpontja július 29. Ezúttal sokkal könnyebbé vált az államfő menesztése, Victor Ponta balliberális kormánya ugyanis csütörtökön este sürgősségi rendelettel úgy módosította népszavazási törvényt, hogy már nem a választói névjegyzékben szereplő polgárok, hanem csupán az urnákhoz járulók többsége szükséges az elnök elmozdításához. Parlamenti beszédében Băsescu közölte, a jelenlegi hatalom alapjaiban megrengette a romániai jogállamiságot, továbbá emlékeztette az őt diktátornak nevező balliberálisokat, hogy közülük nevezett ki miniszterelnököt és belföldi hírszerzőparancsnokot. Az RMDSZ nem foglalt markánsan állást, hanem honatyái lelkiismeretére bízta, hogyan szavazzanak az államfő felfüggesztése ügyében, sajtóértesülések szerint viszont az alakulat már napokkal ezelőtt eldöntötte, hogy hozzájárul Băsescu menesztéséhez, Kelemen Hunor szövetségi elnök pedig a parlamenti vita közben intenzív tárgyalást folytatott a kormányoldallal.

Nem kötelező érvényű véleményezésében az alkotmánybíróság nem foglalt egyértelműen állást a felfüggesztést célzó határozattervezetről, ám megállapította: Băsescu nem szegte meg az alaptörvényt. Miközben 2007-ben a taláros testület indokolatlannak nyilvánította az államfő felfüggesztését, ezúttal jobbára amiatt „intette meg” Traian Băsescut, hogy nem látta el maximális hatékonysággal és igényességgel az államhatalmi ágak közötti közvetítői szerepét. Az alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az államfő gazdasági tárgyú kezdeményezései a miniszterelnöki hatáskör csökkentése kísérleteként értelmezhetők, Băsescu politikai nyilatkozatai, véleménynyilvánításai azonban nem sértették sem az igazságszolgáltatás, sem a bírák függetlenségét, és nem ütköztek az alkotmánnyal.

A májusban hatalomra került szociálliberális szövetség (USL) többek között arra hivatkozva kezdeményezte az elnök menesztését, hogy szerinte kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét, állandó társadalmi feszültséget provokált, megpróbálta megfélemlíteni a sajtót és megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Egyébként állásfoglalása közzététele előtt a román alkotmánybíróság tiltakozó levélben hozta nyilvánosságra, hogy egyik – történetesen a Victor Ponta vezette szociáldemokrata part által delegált – tagját, Aspasia Cojocarut megfenyegették, a fenyegetők kilétét azonban nem tárták fel.

Közben nemzetközi szinten tovább folytatódott a Ponta-kormány elmúlt napokban hozott intézkedéseinek éles bírálata. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után tegnap Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, hogy tartsák tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve a taláros testületet – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően állást foglalt a román belpolitikai fejlemények kapcsán a német kabinet is. Steffen Steibert, Angela Merkel kancellár szóvivője tegnap közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány a napokban sürgősségi rendelettel csorbította az alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Steiber közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Aggodalmának adott hangot a bukaresti kormány határozatai, az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is.