Illyés Gergely szerint folyamatosan változó feltételeket állítanak Románia elé Brüsszelben
Fotó: Tamás Attila
A közelgő európai parlamenti választások kampányával magyarázta lapunknak Illyés Gergely politológus, hogy Magyarország és Lengyelország után újabb térségbeli állam, ezúttal Románia került az uniós intézmények célkeresztjébe. Az elemző szerint a közép-kelet-európai országok megregulázása jól cseng a nyugati szavazók fülében, függetlenül attól, hogy ideológiai szempontból milyen kormánypártról van szó.
2018. november 17., 14:062018. november 17., 14:06
2018. november 18., 11:532018. november 18., 11:53
– Két pofont is kapott Románia a héten, az egyiket az Európai Parlamenttől (EP), a másikat az Európai Bizottságtól. Mennyire kell komolyan venni ezeket az uniós bírálatokat?
– Komolyan kell venni, de a helyén kell kezelni. Az Európai Parlament egy politikai testület, amely politikai alapon fogalmaz meg, fogad el dokumentumokat, a mostani sem kivétel ez alól. Ha jól tudom, a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is jelezte, hogy a megfogalmazott bírálatokban ténybeli tévedések vannak, pedig ez a szervezet nem arról híres, hogy a kormánypártok alárendeltje lenne. Azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy miért most foglalkozik az uniós törvényhozás a román jogállamisággal vagy a magyarral és a lengyellel, s ha már igen, akkor miért nem az összes tagállaméval. Nincsenek egységes kritériumok sem, amelyek alapján ítélkezhetne. De ismétlem, miután egy politikai testületről van szó, nem is várhatjuk el tőle, hogy valamiféle döntőbíróként fogalmazzon meg világos, megtámadhatatlan álláspontot.
Azt is hozzátenném, hogy kellett egy, a szociáldemokrata pártcsaládba tartozó kormány, amelyet megfelelőképpen meg lehetett feddni a jogállamiság kritériumainak megsértése miatt. A néppárti magyar kormánypártot már megfeddték, a lengyel kormányzó formáció egy másik pártcsaládhoz tartozik, a román kormánypártok pedig most lefedik a maradék két képviselőcsoportot, hiszen az egyik a baloldaliakhoz, a másik a liberálisokhoz tartozik.
– A román igazságszolgáltatás működését ellenőrző európai uniós mechanizmus (CVM) keretében elvégzett friss értékelés viszont többek között az igazságügyi jogszabályok végrehajtásának felfüggesztésére szólít.
– Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében kibocsátott jelentéssel már kicsit más a helyzet. Romániát és Bulgáriát úgy vették fel az Unióba 2007-ben, hogy az Európai Bizottság évente jelentést fogalmaz meg az igazságszolgáltatási rendszer állapotáról, reformjáról, s ezeket az észrevételeket az érintett kormányok figyelembe fogják venni. Ez folyik tizenegy éve, s talán csak a 2011–2013-as időszak volt az, amikor közel állt Románia ahhoz, hogy kilátásba helyezzék a mechanizmus megszüntetését. Ugyanakkor a CVM-nek sincs semmilyen jogi következménye. A gond az, hogy az utóbbi években az igazságügyi reform nem szakmai, hanem politikai témává vált, s ezért ez a jelentés is a román belpolitika részét képezi.
– Mennyire korrekt ez az összekapcsolás Schengennel? Már csak azért is, mivel az utóbbi években már többször kijelentették az EU illetékesei: Románia megfelel a schengeni kritériumoknak, hiszen határvédelmi szempontból nincs kifogás.
– Igen, az Európai Bizottság már 2012-ben kimondta, hogy a román határvédelem megfelel a schengeni feltételeknek. A gond az, hogy a csatlakozást a belügyminiszterek tanácsa kell hogy jóváhagyja, méghozzá egyhangúlag, azaz ha egy tagállam kormánya nem egyezik ebbe bele, akkor nincs bővítés. Ráadásul nem lehet felelősségre vonni egyetlen tagállamot, hogy miért utasította el a csatlakozást. Ezek politikai döntések, s amíg Hollandia, Franciaország és Németország fenntartja azt az álláspontot, hogy a CVM-től teszi függővé a schengeni csatlakozást, addig nincs igazán mit tenni. Persze változhat a biztonsági helyzet, adott pillanatban az egész EU-nak érdekében állhat, hogy a bolgár és román határszakaszig tolják ki a schengeni határt, de jelenleg erről nincs szó.
– Most nagyon úgy űnik, hogy a román kormány nem hajlandó engedni a nyomásnak, nem változtat a politikáján, az igazságügyi jogszabályokon. Eljuthat-e oda a román helyzet, mint a magyar és a lengyel, azaz a szavazatmegvonással járó hetes cikkely meglebegtetéséig?
– Ez jelenleg nem a hetes cikkely szerinti eljárás. A CVM-jelentést elolvasva az az érzésem, hogy
Ez nem azt jelenti, hogy csak ilyenekből áll a teljes szöveg, természetesen vannak megfontolandó ajánlások is. Azt viszont lehetetlen megvalósítani, hogy visszafordítsák azokat a törvényeket, amelyeket eddig nagy nehézségek árán elfogadtattak, ilyet egyetlen kormány sem tenne Európában. Szerintem nem is az a cél Brüsszel részéről, hogy teljesítsék a jelentésben foglaltakat. Ez egy politikai dokumentum, amely része lesz az európai parlamenti választási kampánynak. Vannak közép-kelet-európai államok – Magyarország, Lengyelország, Románia –, amelyekben gondok vannak a jogállamisággal, mondják ezt a nagy nyugat-európai pártok, s erre jól rezonálnak az ottani szavazók. Nemcsak a néppárt soraiban vannak ilyen pártok, hanem a szocialisták és liberálisok pártcsaládjában is, tehát ez nem ideológiák szerint változik.
– Vannak-e betartható, világos határai annak, hogy meddig terjed az Unió hatásköre egy tagállam belső törvényalkotását illetően? Tudjuk a hivatalos, szerződéses szabályozást, de olykor úgy tűnik, ezeket meglehetősen tágan értelmezik Brüsszelben.
– Az európai uniós szerződések pontosan meghatározzák, hogy az egyes szakterületeken mi az EU-hatáskör, s mi tartozik tagállami hatáskörbe. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus alapvetően olyan területekre vonatkozik, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak, csakhogy itt egy korábbi vállalásról van szó Románia és Bulgária esetében. Az egy másik kérdés, hogy olyan szintű, akár alkotmánymódosítást is igénylő elvárások fogalmazódnak meg, amelyek eddig egyedülállóak, s gyakorlatilag teljesíthetetlenek. Nem biztos, hogy független ez a történet attól, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke áll az akció élén, aki a szociáldemokraták „csúcsjelöltje” az EP-választásokon, s most megmutatta: a saját pártcsaládjába tartozó kormánypárttal is szigorú tud lenni.
– Mennyire hat ki a román belpolitikára ez a brüsszeli, strasbourgi játszma?
– Arra számítok, hogy a román kormánypártok védeni fogják saját álláspontjukat és tovább bírálják az uniós intézményeket, ezt láthattuk is az elmúlt napokban.
Az ellenzéki pártok pedig értelemszerűen azt hangoztatják, hogy az Európai Unió megfeddte a „korrupt” kormányt, s ezt fel is fogják használni kampánycélokra. Csakhogy itt nem az EP-választásokon van a lényeg, hanem a jövő év végi romániai államfőválasztáson. Természetesen Klaus Johannist tüntetik fel a legeurópéerebb figuraként. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a román közvélemény többsége odafigyel arra, az EU miként vélekedik Romániáról, s ilyen szempontból a kormánypártok hazai megítélését ronthatják a brüsszeli elmarasztalások.
Állandó mechanizmust sürgetnek a jogállamiság védelmében
Állandó és hatékony európai uniós mechanizmusra van szükség a jogállamiság, a demokrácia védelmében – szerepel az Európai Parlament (EP) állásfoglalásában, amely sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság a korábbi felszólítások ellenére sem állt még elő javaslattal ennek létrehozására. A törvényhozás szerdai strasbourgi plenáris ülésén kézfeltartással elfogadott dokumentumban a testület felkérte a bizottságot, készítsen éves jelentést a jogállamiság és a többi uniós alapérték tiszteletben tartásáról minden tagország vonatkozásában. Mint írták, az eljárást össze lehetne kapcsolni azzal a tervezettel, amelynek értelmében a jogállamiság megsértésének költségvetési következményei lennének. A nem törvényerejű állásfoglalás rámutat: Máltán, Szlovákiában és Romániában is „gyülekeznek a felhők a demokrácia és a jogállamiság körül”, s egyre több tagállam ellen indul kötelezettségszegési eljárás az igazságügy, az alapjogok és az állampolgári jogok területén.
Összesen 7243 kanyarós megbetegedést jelentettek 2023. január elsejétől 2024. március 5-éig Romániában – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Bár naptárilag a tavasz megérkezett már, a meteorológusok kissé lehűtik a kedélyeket, szerintük nagy mértékben lehűl az idő, havazás és mínusz 8 Celsius-fokos hideg is várható ezen a héten.
Döntő kamaraként elfogadta kedden a képviselőház a pszichoaktív szerekkel való visszaélés büntetését szigorító tervezetet.
Miközben keddi értesülések szerint lemondott tisztségéből a bukaresti Nicolae Titulescu iskola igazgatónője, miután kiderült: diáktársai erőszakoltak meg egy diákot az intézményben, a tanügyi tárca vizsgálódik az ügyben.
A romániai polgárok több mint 70 százaléka szerint Románia rossz irányba halad, és hasonló arányban vélekednek úgy a világ történesei kapcsán is – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
A szenátus után a képviselőház is elfogadta kedden az RMDSZ törvénytervezetét, amely jogalapot teremt az év végén esedékes államfő-választás előrehozására.
A romániai magyarok 80 százaléka korábban Klaus Iohannisra szavazott, de mára jelentősen csökkent a közösség bizalma az államfőben – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A stabilitás megteremtésével indokolta Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti politikai szövetség létrehozását.
A közlekedési szabályokat megszegő sofőröket és a gyorshajtókat a rendőrség hamarosan helikopterről is filmezni fogja – a Légügyi Főfelügyelőség pilótái tavasszal kezdik meg a repülést az új Black Hawkkal.
A Victor Ponta volt szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök által alapított Pro Románia párt vezetősége politikai vagy választási szövetségről tárgyal a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) a helyi és az európai parlamenti választásokra.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
szóljon hozzá!