A Klaus Iohannis, illetve Dacian Cioloș mögött álló tábor révén két külpolitikai irányzat is „összecsap”
Fotó: gov.ro
Titkosszolgálati, üzleti és külpolitikai érdekek is ütköznek a jelenlegi bukaresti kormányválság kapcsán – véli Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2021. szeptember 22., 14:492021. szeptember 22., 14:49
2021. szeptember 22., 15:222021. szeptember 22., 15:22
A Krónika arról kérdezte a szakértőt, valóban csupán politikai csetepatét látunk-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) szembenállása mögött. Barabás T. János arra hívta fel a figyelmet, hogy a román baloldali elemzők szerint a válság mögött két nagy politikai-gazdasági érdekcsoport küzdelme áll.
A Klaus Iohannis államfő és a PNL Florin Cîțu miniszterelnök nevével fémjelzett, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által összefogott, inkább regáti, régebbi üzletember-politikus csoport áll szemben az USR-t támogató Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE), és egy fiatalabb érdekcsoporttal, amely hátrányba került a kormányzati fejlesztési pénzek elnyerésében.
Klaus Iohannis román államfő arra biztatta Florin Cîțu liberális miniszterelnököt, hogy folytassa a munkáját, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pedig arra, hogy maradjon kormányon, egyúttal bírálta Ludovic Orban PNL-elnököt.
Hozzátette: a tét a nyolcvan milliárd eurós uniós újjáépítési finanszírozás feletti ellenőrzés elnyerése, ami leginkább a két fontos ügyészség vezetéséért zajló küzdelemben jelenik meg. Szerinte a háttérben számos üzleti viszály is meghúzódik, a legnézettebb televízió, a Pro Tv tulajdonosi pakettje, a fekete-tengeri gázkitermelés üzlete, autópálya-építés, illetve a katonai beszerzés elnyerése.
„A Legfelsőbb Védelmi Tanácsban képviselt legszűkebb román vezetői kör bizonyára azt szeretné, ha a Iohannis vezette régebbi érdekcsoport révén az Egyesült Államok érdekeinek regionális képviselője lenne Románia, az USR–PLUS-szal pedig a francia–német érdekek fő bástyájává válna térségünkben. Csakhogy a két külpolitikai irányzat egyre nehezebben tudja kompromisszumokkal rendezni ügyeit” – hívta fel a figyelmet Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Hazarendelte a román államfő Románia mexikói nagykövetét, Marius Lazurcát, akit hírbe hoztak a Román Külügyi Hírszerzés (SIE) igazgatói tisztségével. Nicușor Dan elismerte, hogy a diplomatára „központi pozíció” vár Bukarestben.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!