
A Klaus Iohannis, illetve Dacian Cioloș mögött álló tábor révén két külpolitikai irányzat is „összecsap”
Fotó: gov.ro
Titkosszolgálati, üzleti és külpolitikai érdekek is ütköznek a jelenlegi bukaresti kormányválság kapcsán – véli Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2021. szeptember 22., 14:492021. szeptember 22., 14:49
2021. szeptember 22., 15:222021. szeptember 22., 15:22
A Krónika arról kérdezte a szakértőt, valóban csupán politikai csetepatét látunk-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) szembenállása mögött. Barabás T. János arra hívta fel a figyelmet, hogy a román baloldali elemzők szerint a válság mögött két nagy politikai-gazdasági érdekcsoport küzdelme áll.
A Klaus Iohannis államfő és a PNL Florin Cîțu miniszterelnök nevével fémjelzett, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által összefogott, inkább regáti, régebbi üzletember-politikus csoport áll szemben az USR-t támogató Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE), és egy fiatalabb érdekcsoporttal, amely hátrányba került a kormányzati fejlesztési pénzek elnyerésében.

Klaus Iohannis román államfő arra biztatta Florin Cîțu liberális miniszterelnököt, hogy folytassa a munkáját, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pedig arra, hogy maradjon kormányon, egyúttal bírálta Ludovic Orban PNL-elnököt.
Hozzátette: a tét a nyolcvan milliárd eurós uniós újjáépítési finanszírozás feletti ellenőrzés elnyerése, ami leginkább a két fontos ügyészség vezetéséért zajló küzdelemben jelenik meg. Szerinte a háttérben számos üzleti viszály is meghúzódik, a legnézettebb televízió, a Pro Tv tulajdonosi pakettje, a fekete-tengeri gázkitermelés üzlete, autópálya-építés, illetve a katonai beszerzés elnyerése.
„A Legfelsőbb Védelmi Tanácsban képviselt legszűkebb román vezetői kör bizonyára azt szeretné, ha a Iohannis vezette régebbi érdekcsoport révén az Egyesült Államok érdekeinek regionális képviselője lenne Románia, az USR–PLUS-szal pedig a francia–német érdekek fő bástyájává válna térségünkben. Csakhogy a két külpolitikai irányzat egyre nehezebben tudja kompromisszumokkal rendezni ügyeit” – hívta fel a figyelmet Barabás T. János.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Románia állandó népessége 19,041 millió fő volt 2026. január 1-jén, 1829-cel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter pénteken közölte, nem áll szándékában a diákoknak szociális ösztöndíj formájában nyújtott éves támogatás csökkentését javasolni a kormánynak.
Szeptember elején újabb egyeztetést tart a pártokkal a miniszterelnök-jelölt kiválasztásáról – jelentette be Nicușor Dan államfő csütörtök este.
Nicușor Dan elnök csütörtök este kijelentette, hogy véleménye szerint Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka nem vett részt a forradalom vagy a bányászjárás idején történt tüntetések leverésében.
Elsüllyedt egy dominikai zászló alatt közlekedő teherhajó csütörtökön este a Fekete-tengeren, nem messze a román partoktól. Nicușor Dan államfő közölte: a járművet találat érte a román felségvizek közvetlen közelében.
Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.
szóljon hozzá!