
A Klaus Iohannis, illetve Dacian Cioloș mögött álló tábor révén két külpolitikai irányzat is „összecsap”
Fotó: gov.ro
Titkosszolgálati, üzleti és külpolitikai érdekek is ütköznek a jelenlegi bukaresti kormányválság kapcsán – véli Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2021. szeptember 22., 14:492021. szeptember 22., 14:49
2021. szeptember 22., 15:222021. szeptember 22., 15:22
A Krónika arról kérdezte a szakértőt, valóban csupán politikai csetepatét látunk-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) szembenállása mögött. Barabás T. János arra hívta fel a figyelmet, hogy a román baloldali elemzők szerint a válság mögött két nagy politikai-gazdasági érdekcsoport küzdelme áll.
A Klaus Iohannis államfő és a PNL Florin Cîțu miniszterelnök nevével fémjelzett, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által összefogott, inkább regáti, régebbi üzletember-politikus csoport áll szemben az USR-t támogató Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE), és egy fiatalabb érdekcsoporttal, amely hátrányba került a kormányzati fejlesztési pénzek elnyerésében.

Klaus Iohannis román államfő arra biztatta Florin Cîțu liberális miniszterelnököt, hogy folytassa a munkáját, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pedig arra, hogy maradjon kormányon, egyúttal bírálta Ludovic Orban PNL-elnököt.
Hozzátette: a tét a nyolcvan milliárd eurós uniós újjáépítési finanszírozás feletti ellenőrzés elnyerése, ami leginkább a két fontos ügyészség vezetéséért zajló küzdelemben jelenik meg. Szerinte a háttérben számos üzleti viszály is meghúzódik, a legnézettebb televízió, a Pro Tv tulajdonosi pakettje, a fekete-tengeri gázkitermelés üzlete, autópálya-építés, illetve a katonai beszerzés elnyerése.
„A Legfelsőbb Védelmi Tanácsban képviselt legszűkebb román vezetői kör bizonyára azt szeretné, ha a Iohannis vezette régebbi érdekcsoport révén az Egyesült Államok érdekeinek regionális képviselője lenne Románia, az USR–PLUS-szal pedig a francia–német érdekek fő bástyájává válna térségünkben. Csakhogy a két külpolitikai irányzat egyre nehezebben tudja kompromisszumokkal rendezni ügyeit” – hívta fel a figyelmet Barabás T. János.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
szóljon hozzá!