Rengetek hulladék kerül illegális módon a természetbe
Fotó: Gyergyóújfalu Önkormányzata
Más európai országokban értékes erőforrásként kezelik azt az építési hulladékot, amely Romániában gyakran a mezőkön köt ki. A PNRR előírásai szerint már jövő év elején megszülethet az a hulladékgazdálkodási törvény, amely először teremtene működő rendszert az építőanyagok újrahasznosítására, csökkentve a kavicsbányák terhelését és a szabálytalan lerakások számát.
2025. november 29., 20:512025. november 29., 20:51
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerdán este a Digi24 televízió egyik adásában arról beszélt, hogy Romániának sürgősen szüksége van egy törvényre az építési hulladékok hasznosításáról. Egy ilyen jogszabálytervezetet az USR egyik képviselője már benyújtott, ám „lassan egy éve porosodik a fiókokban”.
A textilhulladékok ügyében elmondta, hogy a Gazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetések a végső szakaszba értek, és
Ennek célja, hogy ne lássunk többé mezőkön nemcsak építési törmeléket, hanem egész halmokat sem a kidobott vagy elégetett ruhákból. A miniszter azt is hozzátette: 2026 augusztusáig a PNRR keretében 200 önkéntes hulladékgyűjtő pontot hoznak létre országszerte, ahol a lakosság le tudja adni a növényi hulladékot.
„A mezők, amelyeket vonatból látunk – tele vannak építési hulladékkal.
Ezek a visszanyert építőanyagok egy jól működő rendszer részei – de nálunk ez a rendszer még nem jött létre. Én már javasoltam a Parlamentben egy törvényt az építési hulladékok újrahasznosítására. Egy éve áll a fiókban, de úgy gondolom, hogy előbb-utóbb – idén vagy legkésőbb jövő év elején – a kormánynak lépnie kell, hiszen ezt a PNRR is megköveteli. Ez a törvény jelentősen csökkentené a kavicsbányákra nehezedő nyomást.
Miért folytatják ezt mégis, sokszor mindenki tudtával? Mert a romániai építőipar kétségbeesetten igényli a kitermelt anyagokat – nincs más alternatíva. Minden nyomás a kavicsbányákon van, ahelyett hogy visszatérnénk az újrahasznosított építőanyagokhoz. Elég bármelyik mezőre ránézni Romániában, és ezt látjuk. Nem is kell messzire menni:
– fejtette ki.
„Az ilyen területek megtisztítása az önkormányzatok feladata. De minden hulladéktípusnak megvan a maga belépési útvonala és kezelési megoldása. Az építési hulladékra a törvény lenne a válasz.
Ha sikerül megszüntetni a hulladék felhalmozódásának okát, akkor az önkormányzatok is hatékonyabban tudnak takarítani – és nem jelenik meg újra a szemét egy héten belül. Jelenleg ha egy önkormányzat megtisztít egy textilhulladékkal teli területet, két hónap múlva visszatér ugyanaz a probléma.”
„A vidéki térségekben szükség van olyan helyekre, ahová az emberek maguk vihetik be a hulladékot. Ezért harcoltam annyira, hogy minél több PNRR-projektet sikerüljön megmenteni. Már elkezdtek megnyílni az első központok Temes és Gorj megyében.
A szerződések már megvannak, kb. 70%-uk közel áll a befejezéshez. A cél, hogy legkésőbb 2026 augusztusáig minden pont készen álljon” – fejtette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy egy interaktív térképet is szeretnének létrehozni, amely megmutatja az összes jelenleg és jövőre finanszírozott gyűjtőpontot.
„Sokan most arra hivatkoznak, hogy nincs infrastruktúra. De jövő évtől a községek jelentős része már rendelkezni fog vele. Akkor már nem lesz kifogás.”
Már az idei év elejétől kötelező Romániában az eldobni kívánt ruhanemű szelektív gyűjtése: egyes megyékben a helyi hatóságoknak sikerült megteremteniük a textilhulladék-gyűjtés infrastruktúráját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román fél arra kérte az ukrán hatóságokat, hogy azonal értesítsék őket a Románia számára kockázatot jelentő helyzetekről – közölte pénteken a bukaresti belügyminisztérium.
Szabó Ödön parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a jogszabály szigorának enyhítése hozzájárulhat a biciklihasználat szélesebb körben való elterjedéséhez, az egészséges életmódra neveléshez és a közlekedési kultúra növeléséhez.
Ukrán lehetett a konstancai kikötőben pénteken délelőtt felrobbant tengeri drón, és több hasonló eszköz is lehet még a közelben – jelentette ki Adrian-Teodor Picoiu, Konstanca megye prefektusa.
A montenegrói EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra tartó román államfő a repülőn értesült arról, hogy felrobbant egy tengeri akna a konstancai kikötőben – erről a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben számolt be Nicușor Dan.
Hogyan élte át a drónbecsapódást? Min ment keresztül 14 éves fiával? – a Digi24 hírtelevíziónak mesélt a még mindig kórházban lábadozó galaci nő, akinek május 29-ére virradóra orosz drón csapódott be 10. emeleti lakásába.
Felrobbant pénteken délelőtt egy tengeri drón a konstancai kikötőben. Az újabb súlyos incidens pontosan egy héttel a galaci drónbecsapódás után történt.
A kormánynak nem volt köze ahhoz, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a Digi Communications-szel kötött 196 millió euró értékű szerződést az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében” – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Kételyének adott hangot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök annak, hogy egy szakértői kormány képes lenne megbirkózni a rá váró nehézségekkel.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Az RMDSZ a kormányprogram és a miniszterek listájának ismeretében dönti el, hogy megszavazza-e parlamentben az Eugen Tomac vezette kormányt – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!