
Az előző havi méréshez képest enyhén csökkent a különbség a novemberi romániai államfőválasztás két legesélyesebb jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje között – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből, amelyet kedden tett közzé az Adevărul című, liberális kötődésű lap.
2014. október 15., 15:242014. október 15., 15:24
Az elnökválasztás első fordulójában a részvételt biztosra ígérő választók 40,6 százaléka voksolna Pontára, míg 30,1 százalékuk Johannisra adná voksát. Egy hónappal korábban 41,1-28,8 volt Ponta előnye. Ha ők ketten kerülnek a november 16-i második fordulóba, akkor Ponta 53,5-46,5 arányban megnyerné a választást. Egy hónappal ezelőtt 54-46 százalékos győzelmi arányt jósoltak Ponta számára.
Az elnökválasztás első fordulójában részt venni szándékozó választók 6,7 százaléka voksolna Elena Udreára, a leköszönő Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökére, míg 6,2 százalékuk Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnökre szavazna. A felmérés szerint Teodor Meleșcanu függetlenként induló volt kémfőnök és Monica Macovei, szintén függetlenként induló néppárti EP-képviselő egyaránt a voksok 4,6 százalékára számítat.
Az INSCOP 2,5 százalékos eredményt jósol Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének (szeptemberben 3 százalékot mértek). Szilágyi Zsoltról, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltjéről annyit közöltek, hogy – másik négy román államfőjelölthöz hasonlóan – 0,5 százalék alatti eredményre számíthat, és az öt jelölt együttesen a voksok körülbelül egy százalékát szerezheti meg.
A felmérés tehát továbbra is Ponta–Johannis/összecsapást vetít előre a romániai elnökválasztás második fordulójában, amelyet a mostani adatok szerint a szociáldemokrata kormányfő 7 százalékos előnnyel nyerne.
Az INSCOP havonta rendezett felméréseiből az is kiderült, hogy július óta folyamatosan nőtt az érdeklődés az elnökválasztás iránt: míg júliusban a megkérdezettek kevesebb mint 49 százaléka ígérte biztosra részvételét, októberben már 59 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni.
A közvélemény-kutatás október 2–8. között készült több mint ezerfős, Románia felnőtt lakosságának nézeteit 3 százalékos hibahatárral tükröző reprezentatív mintán.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!