Emil Boc szerint semmi sem lesz a Székelyföld területi önrendelkezéséből
Krónika • Miközben a hazai ellenzéki és kormánypártok az ország területi épsége elleni merényletként tálalják a székelyföldi területi autonómia igényét, Markó Béla szerint az RMDSZ törvényes eszközökkel kívánja kivívni a régió önrendelkezését. Tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó közölte: a szövetség országos közvitára kívánja bocsátani az autonómia ügyét, ugyanakkor cáfolta, hogy az RMDSZ által életre hívott székelyföldi önkormányzati társulás az ország szuverenitását veszélyeztetné. „Fontos, hogy közvita kezd kialakulni az autonómia, az etnikumközi kapcsolatok mentén, amelyre nemcsak a magyar kisebbségnek, hanem az egész társadalomnak szüksége van. A hamarosan EU-tagállammá váló Romániában olyan társadalomra van szükség, amely magában foglalja az autonómia különböző formáit, a kulturálistól a területiig” – hangoztatta Markó.
2006. szeptember 26., 00:002006. szeptember 26., 00:00
A politikus bevallotta, nincsenek illúziói a tekintetben, hogy alkotmány- vagy jogszabály-módosítással belátható időn belül törvényerőre lehet emelni a területi autonómiát Romániában. Az RMDSZ ugyanakkor rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek addig is lehetővé teszik a területi önrendelkezés megvalósítását szolgáló gyakorlati munkát. Markó hozzátette, ezt szolgálná például a székelyföldi megyék közös gazdaságfejlesztési stratégiájának, a Székelyföld egységes arculatának kialakítása, valamint az önkormányzatok költségvetési és hatásköri önállóságának további növelése. A Csíkszeredában megalakult Szövetség a Székelyföldért elnevezésű önkormányzati társulás kapcsán az RMDSZ elnöke elmondta: meggyőződése szerint számos döntésnek nem Bukarestben kell megszületnie, hanem a helyi közösségeknek kell meghozniuk ezeket. „Ezeknek az adófizető közösségeknek joguk van arra, hogy pénzük egy része helyben maradjon, és maguk döntsenek arról, mi történjék ezekkel az összegekkel. Ez lenne az autonómia alapgondolata” – hangoztatta Markó Béla (képünkön). Leszögezte: egyes román politikusok felszólítása ellenére nem mond le kormányfő-helyettesi tisztségéről, mivel a Maros, Kovászna és Hargita megyei polgármesterek által létrehozott székelyföldi önkormányzati társulás majdani tevékenysége nem veszélyezteti az ország szuverenitását. Puskás Bálint szenátor tegnap ugyancsak sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az RMDSZ – várhatóan a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadása után – törvénytervezetet terjeszt a képviselőház elé a területi autonómia tárgyában. Eközben viszont Emil Boc, a kormányon lévő Demokrata Párt elnöke tegnap leszögezte: amíg alakulata döntéshozatali pozícióban lesz, az RMDSZ vizionálta területi autonómiából semmi sem valósul meg. „Nem szabad eljutnunk a területi szeparatizmushoz, hiszen ez időben húsz évvel visszadobhatja az EU-csatlakozás küszöbén álló Romániát” – szögezte le a politikus, egyszerű politikai megnyilvánulásként minősítve az RMDSZ elnökének autonómiapárti kijelentéseit. Kolozsvár polgármestere egyben elismerte, hogy az általa vezetett alakulat nem találja a közös hangot az RMDSZ-el, sőt hozzáfűzte azt is: amint a szövetség túllépi az „alkotmányos kereteket”, már nem tekinthet partnerként a PD-re. Hasonlóan vélekedett tegnap Boc elődje, Gheorghe Funar nagy-románia párti szenátor is, aki bejelentette: a nemzetbiztonsági törvények áthágása miatt bűnvádi feljelentést tesz ama székelyföldi polgármesterek ellen, akik részt vettek a csíkszeredai tanácskozáson. Ezzel egy időben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra helyettese (Markó Béla – szerk. megj.) autonómiapárti nyilatkozatával kapcsolatos álláspontját. Cristian Diaconescu PSD-szóvivő úgy véli, a kormányfőnek sürgősen el kell határolódnia „a román alkotmány alapelveit megkérdőjelező nyilatkozattól”, ellenkező esetben a szociáldemokraták lemondásra szólítják Tãriceanut. Hasonló álláspontra helyezkedik Ioan Rus, a PSD alelnöke is, aki szerint a területi autonómiaigény megfogalmazásával Markó Béla felvállalta az SZNT és az MPSZ „elkülönülési üzenetét”, mindezt elsősorban azért, hogy a parlamenti képviselet elvesztésétől veszélyeztetve egyben tartsa a romániai magyar politikai alakulatokat. „Vajon Markó Béla felmentést élvez az ország iránti lojalitás kötelezettsége alól?” – tette fel a kérdést kolozsvári sajtótájékoztatóján a Nãstase-kormány belügyminisztere. Különben az ugyancsak a régió önrendelkezéséért küzdő Székely Nemzeti Tanács üdvözölte a székelyföldi önkormányzati társulás megalakulását. „Meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen a székelyföldi önkormányzatok, az egész közösség széles körű összefogása annak érdekében, hogy a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért megvalósuljon az autonóm Székelyföld újralétesítése” – olvasható Csapó I. József SZNT-elnök közleményében. AZ SZNT állandó bizottsága hétvégi ülését követően Fodor Imre, az SZNT marosszéki szervezetének elnöke bejelentette: november 4-ére újabb nagygyűlést hirdetnek, december elején pedig referendumot szerveznek az autonómia ügyében. Erre reagálva egyébként Markó tegnap közölte: nem támogatja sem a hivatalos, sem a nem hivatalos népszavazások megrendezését, mivel nem híve a „szimbolikus, a pragmatikus megoldásokat nélkülöző” gesztusoknak.
Készül a Székelyföld-imázs K. Zs. • „Félre kell állnia annak a helyi elöljárónak, aki nem hisz az autonómiában” – hangzott el Antal Árpád és Tamás Sándor tegnapi sajtótájékoztatóján. A két háromszéki RMDSZ-es képviselő a közigazgatási törvény pozitív hozadékának tartotta, hogy létrejöhetett a székelyföldi települések társulása. Antal Árpád úgy vélte, az önkormányzati társuláson kívül ki kell alakítani a Székelyföld imázsát is. „A térség bejáratainál most még a kommunista jelképek fogadják az ide érkezőt, ezeket azonban közös szimbólumrendszerre kell cserélni, amelynek tervei hamarosan elkészülnek” – ismertette Antal, aki szerint a Székelyföld bejárataihoz székely kapukat és a régiót jelző táblákat képzeltek el.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is növekszik a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszerűsége az INSCOP Research által 2025. szeptember 1. és 9. között végzett közvélemény-kutatás adatai szerint.
Nicușor Dan államfő szerda este kijelentette, egyáltalán nem elégedett az oktatás helyzetével, és ígéretet tett a tanügyi szakszervezetek vezetőinek, hogy a tanévkezdés után két hónappal kiértékelik a helyzetet a számadatok alapján.
A vidéki infrastrukturális beruházásokat támogató Anghel Saligny program kisebb módosításáról tárgyaltak a bukaresti kormánykoalíció pártjai szerda esti egyeztetésükön, amelyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) ismét a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött.
Nicuşor Dan államfő kijelentette: mind a legfőbb ügyész, mind az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének tevékenységében lát kivetni valót.
A bukaresti táblabíróság szerdai döntése értelmében a román hatóságok 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték a moldovai hírszerző és biztonsági szolgálat (SIS) korábbi igazgatóhelyettesét, mert hazaárulással gyanúsítják.
A csalók módszerei egyre kifinomultabbak: visszaélhetnek bankkártyaadatokkal, személyes információkkal, hamis számlákkal vagy megtévesztő befektetésekkel verhetnek át.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön – írta a román államfő.
Heves, személyeskedésbe torkolló szóváltássá fajult szerdán a parlamentben egy kulturális témájú törvényjavaslat vitája, miután a szélsőjobboldali AUR egyik képviselője abba kötött bele, hogy a művelődési tárcát egy magyar vezeti.