Elutasította kedden a képviselőház a tavaly beterjesztett amnesztiatörvényt, amely lehetőséget biztosított volna a korrupció miatt elítélt politikusok szabadlábra helyezésére.
2014. november 18., 19:352014. november 18., 19:35
Mint ismeretes, a hosszú ideje a képviselőház jogi bizottsága előtt fekvő jogszabály annak kapcsán került ismét napirendre, hogy a múlt heti államfőjelölti viták során Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje felszólította ellenfelét, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfőt: hívassa össze a parlamentet, és szavazzák le végleg a törvényt.
Johannis vasárnapi győzelme után, hétfőn tartott első sajtótájékoztatóján ismét a tervezet elutasítását követelte. Victor Ponta kormányfő válaszul jelezte: már kedden napirendre tűzik és leszavazzák a jogszabályt.
Az amnesztiatörvény nyomán amnesztiát kaptak volna azok, akiket hat évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek, és közkegyelemben részesíthetnék a hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott elítélteket. Előbbi a büntetett előélet eltörlését is jelenti, utóbbi esetében csak maga a büntetés válik semmissé.
A tervezetet Mădălin Vocu szociáldemokrata és Nicolae Păun roma kisebbségi képviselő nyújtotta be tavaly februárban, a szenátus azonban elutasította azt. A tervezet visszakerült a képviselőház jogi bizottsága elé, tavaly decemberben pedig hatalmas botrány tört ki miatta, nem csupán a belföldi ellenzék és a külföldi kancelláriák bírálták, de a koalíciós feszültséget is mélyítette az akkor még együtt kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között.
A bírálatok szerint a PSD ezáltal kívánta ugyanis elérni, hogy korrupció miatt elítélt tagjai szabadlábra kerüljenek. Crin Antonescu akkori PNL-elnök a közfelháborodás nyomán már akkor jelezte: az általa vezetett liberális alakulat nem támogatja a jogszabályt, és Victor Ponta miniszterelnököt bírálta.
„Akárcsak a Verespatak-törvény esetében, ezúttal is ama idióta ötletét hajtogatta, miszerint szépen keresztülvihető, hogy a nyilvánosság előtt ő és a miniszterei kijelentik, nem támogatják az amnesztiatörvényt, de mit ad isten, a parlament megszavazza a jogszabályt. Közöltem vele, hogy ez a megközelítés nem áll a lábán, ha megvan a kellő politikai akarat egy döntéshez, meg kell hozni, de nem úgy, hogy vezető politikusként lejáratod magad” – mondta akkor Antonescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!