Fotó: Erdély Bálint Előd
A bukaresti parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt az RMDSZ által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.
2020. május 26., 19:102020. május 26., 19:10
2020. május 27., 10:552020. május 27., 10:55
A parlament alsóházának honlapján elérhető jelentés szerint a grémium többségi szavazással hozta meg a döntést, miszerint a plénumnak a tervezet elutasítását javasolják. Korábban a jogi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett. Benkő Erika, az RMDSZ szakbizottsági tagja az MTI-nek kedden elmondta, a 15 fős bizottságban csak hárman támogatták a törvényjavaslatot: az RMDSZ két képviselője mellett a török kisebbség képviselője szavazott a tervezet mellett, a többi román honatya ellene voksolt vagy tartózkodott.
Mint ismeretes, az államfő Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat, emiatt jelenelg egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit. A jogszabály lehetővé tenné, hogy azokon a vidékeken, ahol jelentős létszámban élnek magyarok, a helyi önkormányzatok is finanszírozhassák a március 15-i ünnepségeket. Emellett a magyar nemzetiségűek szabadnapot kaphatnának munkáltatójuktól.
A román hivatalos történetírás a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének időpontját nem tekinti ünnepnek, azt állítja, hogy akkor mintegy 40 ezer románt öltek meg a magyarok, amit a magyar történészek jelentősen eltúlzott számnak tekintenek, illetve emlékeztetnek arra, hogy a forradalom idején minden nemzetiségnek voltak áldozataik. A parlamenti szakbizottsági vitán egyébként ezzel az érvvel szorgalmazta a tervezet elutasítását a Traian Băsescu volt államfő által védnökölt Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője, Marius Pașcan, akinek javaslatára tűzte a parlament napirendjére a házbizottság a tervezetet, amelyet korábban elutasított a szenátus, és a kormány is kedvezőtlenül véleményezett.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a Krónikának elmondta, a bukaresti képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt elutasításra. Ezek között van a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvény, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslat, valamint a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítás. Márton Árpád lapunknak elmondta, hogy a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is. „Amióta Klaus Iohannis meghirdette a magyarellenességet, egymással versengenek a román pártok, hogy ki tud nagyobbat ütni a magyar képviseleten” – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád.
Futótűzként terjedt át a bukaresti parlamentre a Klaus Iohannis által felkorbácsolt magyarellenesség: egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy bármilyen módon együttműködjön az RMDSZ-szel. Közben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az államfő Nagy Károly-díjának visszavonását kéri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás