
Fotó: Presidency.ro
Hétfőtől harminc napra szükségállapotot rendelt el az ország területén Klaus Johannis államfő. A rendkívüli intézkedések keretében bizonyos alapvető szabadságjogokat is korlátozhatnak Romániában.
2020. március 16., 15:272020. március 16., 15:27
2020. március 16., 16:412020. március 16., 16:41
A harminc napig tartó külünleges jogrend idején a legfőbb cél a koronavírus-járvány megállítása, ennek érdekében szünetel a tanítás, minden támogatást megadnak az egészségügyi rendszernek, és maximalizálhatják az alapélelmiszerek és a közszolgáltatások árát. „Mától kezdődően szükségállapot lép életbe Románia egész területén, 30 napos időszakra” – jelentette be az államelnök a Cotroceni-palotában.
„Bármennyire is nehéz a korlátozásokhoz alkalmazkodni, ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a körülöttünk levők életét” – mutatott rá Johannis. Az elnök az emberek megfelelő tájékoztatását is kiemelten fontosnak nevezte. Az intézkedéseket sorolva bejelentette: az iskolákat a diákok védelme érdekében bezárják, az oktatást a szükségállapot idejére felfüggesztik. Az elnök ennek kapcsán üdvözölte azon tanárok erőfeszítését, akik televízión vagy interneten keresztül biztosítják az oktatást a diákok számára.
Korlátozható az alapélelmiszerek és a közszolgáltatások ára
Johannis azt is leszögezte: mivel nagyon fontos korlátozni a polgárokra nehezedő pénzügyi terheket, ezért – amennyiben szükséges – maximalizálható a gyógyszerek, orvosi eszközök, az alapvető élelmiszerek, a villanyáram, földgáz, víz, üzemanyagok ára a szükségállapot kihirdetését megelőző három hónap átlagos szintjén.
Azt is kijelentette: koronavírusos fertőzések ellátása ingyenes minden, Románia területén tartózkodó személy számára, a házi karanténban tartózkodó személyek megsegítésére pedig a helyi önkormányzatok dolgoznak ki támogató intézkedéseket. A járvány miatti korlátozások által érintett cégek és alkalmazottaik felmentést kapnak a vonatkozó törvények betartását illetően, a jelentős mértékben, vagy teljesen érintett cégek alkalmazottai pedig szociális védelemben részesülnek.
Az államfő azt is közölte, hogy a gyerekekre vigyázó szülők szabadnapjaira vonatkozó törvény nem vonatkozik a védelmi és egészségügyi intézmények dolgozóira. Ugyanakkor az érintettek a nemrég elfogadott törvény értelmében béremelésre jogosultak, amennyiben a másik szülő nem kap támogatást ezen törvény alapján. Megjegyezte: az érintetteknek különböző kérvények leadásáért nem kell elmenniük az intézmények székhelyére, ezek elektronikus úton is benyújthatók.
Versenyvizsga nélkül vehetnek fel munkaerőt az egészségügyi intézmények
Az egészségügyi intézkedések kapcsán elrendelte, hogy az egészségügyi intézményekben versenyvizsga nélkül lehessen új munkaerőt felvenni, az egészségügyi tárcának pedig kiutalják a pandémia idején szükséges eszközök beszerzésére szükséges összeget, amelyeket közvetlen beszerzés útján vásárolnak majd meg. A gazdasági intézkedések kapcsán Johannis kifejtette, a kormány elfogadhat a járvány által érintett ágazatok megsegítését szolgáló törvényeket. Hozzátette: a teljes gazdaságnak készen kell állnia a járvány leküzdésére.
Az elnök elmondta, az igazságszolgáltatás terén a bírósági tevékenység csak a kiemelten sürgős esetekben folytatódik. Ezek listáját a legfelsőbb bíróság állítja össze, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács pedig kidolgozza az egységes módszertant. Johannis köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, és igyekezett megnyugtatni őket, mondván: a védőeszközök beszerzésekor azt tartják szem előtt, hogy óvják az egészségüket.
A szükségállapot kapcsán Johannis leszögezte: ő és a kormány is készen állnak a legdrasztikusabb intézkedések meghozatalára is a lakosság életének védelme érdekében. „Bármilyen intézkedéseket hoznak a hatóságok, azok hatástalanok, ha az emberek nem tartják be őket. Figyeljenek a hatóságok üzeneteire, tartsák be szigorúan a szabályokat, mossanak kezet, kerüljék a zsúfolt helyeket, korlátozzák az utazásaikat, vigyázzanak az idősekre és a sérülékeny személyekre” – mondta Johannis. Az elnök arra is kiemelten felhívta a figyelmet, hogy az emberek tartsák be a kellő távolságot másoktól – ahol a járványt sikerült megállítani vagy korlátozni, ott mindenütt szigorúan betartották a távolságot az emberek között.
Az államfő azt is megjegyezte: a szükségállapot során az intézkedések fokozatosak lesznek, és kiterjedhetnek a határátkelők lezárására, a vendéglők bezárására, illetve a közúti, vasúti és légi közlekedés leállítására is. Arra is sor kerülhet – de csakis indokolt esetben –, hogy felkutassák és állami ellenőrzés alá vonják az orvosi eszközöket. „Ezek rendkívüli intézkedések, amelyek mindannyiunkat érintenek, ideiglenesek, de szükségesek, hogy megakadályozzuk a sokkal nagyobb rossz bekövetkeztét” – mutatott rá Johannis, hangsúlyozva: minden intézkedés egy fő cél szolgál: az emberélet védelmét.
„Nem vagyunk egyedül: a globális válság globális, nem csupán lokális erőfeszítéseket igényel. Az intézkedéseket koordináljuk az EU-s partnerekkel is” – mondta Johannis, aki bejelentése végén jó egészséget kívánt mindenkinek.
A szükségállapotról szóló rendeletet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Marcel Ciolacu, a képviselőház és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn közölte: a házbizottság tagjai kedden – minden bizonnyal távértekezleten – vizsgálják meg a szöveget, a szavazásra pedig szerdán vagy csütörtökön kerülhet sor. Megjegyezte: a honatyák módosításokat is eszközölhetnek a szövegen.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!