
Fotó: Archív
Az államfő hangsúlyozta, a csatlakozás céldátuma továbbra is 2015. Eközben több más uniós tagállam, Bulgária, Lengyelország és Csehország vezetői is kijelentették, a jelenlegi gazdasági-pénzügyi konjunktúrában egyelőre nem kívánják bevezetni a közös pénznemet, annak ellenére, hogy megfelelnek minden feltételnek.
Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója lapunk megkeresésére optimistán vélekedett az államfő feltevésére. Mint mondta, a 2015-ös határidő a legtöbb szempontból valóban tartható, például a költségvetési hiány, az eladósodottság mértéke, valamint az infláció tekintetében. „A legnagyobb kérdés továbbra is a GDP növekedése, azonban úgy gondolom, hogy technikailag minden bizonnyal kivitelezhető lesz három év múlva a csatlakozás” – vélekedett a szakember.
Diósi ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy az euróövezetbe való belépés kockázatot is jelent, hiszen az érintett tagállam bizonyos mértékig feladja pénzügyi stabilitását. „A lengyeleken, a cseheken és a bolgárokon kívül egyes, már az eurózónához tartozó tagállamok is csalódottak a mostani gazdasági körülmények között. Ennek ellenére úgy vélem, Románia számára a tagság egyértelműen több előnnyel, mint hátránnyal járna” – magyarázta a pénzintézet vezetője.
Mint mondta, hátrányt jelentene többek között, hogy Romániának be kellene szállnia más országok mentésébe, az emiatt hozott kedvezőtlen kormányzati döntések pedig már több nyugati, illetve északi államban is kiváltották a lakosság elégedetlenségét. „Ezzel szemben előnyt jelentene például az ezzel járó egyszerűbb elszámolási rendszer, ugyanakkor az európiacnak a felmerült problémák ellenére stabil jövője van, így Romániában is komoly fejlődés menne végbe az övezetbe való belépés nyomán” – fejtette ki Diósi.
Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője korántsem ilyen derűlátó. Mint hangsúlyozta, Románia technikailag sincs felkészülve a csatlakozásra, emellett nincs olyan társadalmi csoport, amelynek kedvezne az euró bevezetése. „Az elvárt kritériumokat a jelenleg az eurózónában lévő államok többsége sem teljesíti. Románia egyetlen előnye talán a meglehetősen alacsony államadósság, emiatt azonban nem érdemes bevezetni az új devizát, hiszen például az infláció, a lej–euró árfolyam még mindig ijesztő mértékben ingadozik, a bérek pedig messzemenően nem eurókompatibilisek” – mutatott rá Pajzos.
A szakember szerint emiatt sem a lakosság, sem a gazdaság nincs felkészülve a lépésre, így egyszerűen nem éri meg elsietni a csatlakozást. „Igaz, hogy a fogyasztói árak terén stabilitást eredményezne, ezek az értékek azonban egyelőre az EU-ban is folyamatosan emelkednek. A közelgő parlamenti választások előtt lehet ilyesmiről beszélni, de tudni kell, hogy jelenleg az euróövezetet nem bővíteni, hanem éppen szigorítani akarják” – magyarázta a szakember.
Hasonlóan vélekedett Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki szerint tíz évig még biztosan nem fogunk euróval fizetni. „Nem az a kérdés, hogy Románia be akarja-e vagy sem vezetni az eurót, hanem az, hogy a görög tapasztalat után az eurózóna tagjai hajlandóak-e fölvenni az országot” – válaszolta kérdésünkre a szakértő. Mint részletezte, becslése szerint az Unió keleti országai közül még tíz évig nem vesznek föl senkit az eurózónába. „Az euró jövője anélkül is bizonytalan, hogy az illetékesek újabb tagállam fölvételével bajlódjanak, emiatt egyelőre semmiképpen sem releváns, hogy Románia, vagy akár a térség többi országa be szeretné-e vezetni az eurót” – fogalmazott Şerbănescu.
Mint ismeretes, noha Bulgária minden előfeltételnek megfelel, a kormány keddi bejelentése szerint az ország meghatározatlan időre elhalasztja az euróövezethez való csatlakozás beindítását a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság miatt. Jan Rostowski lengyel pénzügyminiszter nemrég szintén úgy nyilatkozott, országa csak akkor hajlandó bevezetni az egységes valutát, ha sikerül megoldani a válság során felszínre került strukturális problémákat. Miroslav Singer cseh jegybankelnök ugyancsak kifejezte az eurózónában való csalódottságát, mint rámutatott, illúziónak bizonyult az a hit, hogy az euróövezeti tagság nagyobb gazdaságpolitikai fegyelemhez fog vezetni.
| Nem Bulgária lesz jövő évtől Európa legszegényebb országa, ígérte Bojko Boriszov miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta, bízik abban, hogy országa a jó úton halad, és hamarosan több államot, köztük Romániát is megelőz. „Hatalmas lépést tettünk előre az elmúlt években, hamarosan pedig a bérek növekedésére is számítani lehet, ugyanakkor szükség lesz néhány évre a gazdaság helyreállításához” – fogalmazott Boriszov. A globális versenyképességi jelentés idei rangsorolása szerint egyébként Bulgária a 74. helyről a 62-re lépett előre, míg Románia tavalyhoz képest egy pozíciót veszített, lecsúszva a 78-ra. |
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.