Az EBESZ által a diszkrimináció elleni harc témájában megrendezett konferencia előtt számos, az emberi jogok védelméért küzdő civil szervezet képviselői találkoztak Bukarestben, hogy megvitassák az általuk az elmúlt időszakban a rasszizmus és a kirekesztés témájában készített jelentéseket és ajánlásokat. Az amerikai Human Rights First szervezet jelentését is ezen találkozón hozták nyilvánosságra.
A 2006-os évre vonatkozó jelentés az EBESZ 56 tagországában tapasztalt helyzetet elemzi. Előszavában leszögezi, hogy a kormányoknak mindent meg kell tenniük az erőszakos kirekesztés ellen, és azt ajánlja, hogy szigorítsák az ilyen jellegű megnyilvánulásokkal szembeni törvényeket. Egyúttal arra is felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy, a hivatalos megfigyelést és adatgyűjtést lehetővé tevő rendszert.
A dokumentumból kitűnik: az EBESZ harmincnál is több tagállama szigorította a diszkriminációval és a rasszizmussal szembeni jogszabályait, a legutóbbi ilyen módosításokat Horvátországban és Lettországban hajtották végre. Ugyanakkor azon országok között, amelyek nem tesznek különbséget az intolerancián és diszkrimináción alapuló bűncselekmények és az egyéb jellegű törvényszegések között, megemlítik Romániát, Magyarországot, Bulgáriát, Ciprust, Észtországot, Írországot, de Németországot és a Vatikánt is. A szervezet ajánlásai között megfogalmazta a gyűlölet motiválta bűncselekmények (hate crimes) tényálladékának bevezetését és a külön erre a bűncselekménytípusra vonatkozó büntető jogszabályok elfogadásának szükségességét.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.