Florin Cîțu pénzügyminiszter (balra) szerint mindenkire szükség van az állami szektorban.
Fotó: Gov.ro
A pénzügyminiszter úgy nyilatkozott hétfő este a Digi 24 televíziónak, hogy jelenleg „nehéz” kényszerszabadságról beszélni az állami szektor esetében, mivel az intézkedést nem lehetne egységesen alkalmazni, és a koronavírussal való harcban a közigazgatás teljes rendszerére szükség van.
2020. április 14., 10:042020. április 14., 10:04
„Azt hiszem, jelenleg nehéz ilyesmiről beszélni, mert nehéz értelmezni, mindenki esetében másfajta értelmezés merül fel, ugyanakkor meg nem hiszem, hogy ezt az intézkedést egységesen lehetne alkalmazni. Ha meg akarjuk reformálni az adminisztratív rendszert, azt akkor kell megtennünk, amikor nem az egészségügyi rendszerben dúló válság miatti küzdelemmel vagyunk elfoglalva” – jelentette ki Vasile-Florin Cîţu arra a kérdésre, hogy mikor vezetik be a kényszerszabadságot az állami alkalmazottak esetében.
Ludovic Orban miniszterelnök április 9-én nyilatkozott úgy, hogy
Orban akkor azt mondta, a kényszerszabadság havi 15 napra szólna, és csak a szükségállapot ideje alatt lenne érvényben. Erre az időszakra a közalkalmazottak is – akárcsak a magánszektorban kényszerszabadságra küldött alkalmazottak – fizetésük 75 százalékát kapnák, pótlékok nélkül, és esetükben is érvényes a bruttó átlagbér 75 százalékában megszabott felső határ.
amely azonban „nem csak a megtakarításról szól” – tette hozzá –, ezáltal ugyanis egyrészt csökken a vírus terjesztésének kockázata, másrészt jelen helyzetben szolidaritásra van szükség, a közszférának is részt kell vállalnia a teherviselésből.
A miniszterelnök akkor azt is leszögezte, hogy az intézkedés nem vonatkozik az egészségügyi, a belügyi és a védelmi minisztériumi alkalmazottakra, továbbá a munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó azon alkalmazottakra, akik a kényszerszabadsággal kapcsolatos törvényi előírások gyakorlatba ültetéséért felelnek, valamint a pedagógusokra, akiknek elő kell készíteniük a tanév lezárását.
Heves, személyeskedésbe torkolló szóváltássá fajult szerdán a parlamentben egy kulturális témájú törvényjavaslat vitája, miután a szélsőjobboldali AUR egyik képviselője abba kötött bele, hogy a művelődési tárcát egy magyar vezeti.
Heves esőzésekre és a szél élénkülésére figyelmeztető előrejelzést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia nagy részére.
Romániának ki kell bővítenie katonai tartalékait – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A hadsereg légvédelmi radarrendszere szerda hajnalban harci drónok egy csoportját észlelte a határhoz közeli ukrajnai Vâlcov település térségében – közölte a védelmi minisztérium.
Zavartalanul zajlik a tanítás a romániai iskolák nagy többségében – közölte kedd este az oktatási minisztérium a megyei tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
szóljon hozzá!