
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ellenőrzések következnek az oltópontokon, miután a nyilvántartás szerint több mint ezren soron kívül juthattak hozzá a koronavírus elleni oltáshoz – jelentette be szerdán Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter.
2021. január 27., 16:512021. január 27., 16:51
Ellenőrzéseket rendel el Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter a koronavírus elleni oltóközpontokban, miután kiderült, hogy sokan „soron kívül” jutottak oltáshoz. Ezt maga a tárcavezető jelentette be szerdán. Voiculescu elmondta:
„Vagy hibáról van szó, vagy valakik soron kívül jutottak oltáshoz. Jelenleg kevesebb vakcina áll rendelkezésre, mint ahányra szükségünk lenne, ezért alapvető fontosságú, hogy a hatóságok ne maradjanak passzívak a méltánytalanságokkal szemben. Meg kell védenünk a sérülékeny személyeket” – szögezte le a miniszter.
Voiculescu közölte, ellenőrző csoportokat alakítanak a tárca és a tisztiorvosi szolgálat együttműködésével, és ellenőrzik az oltópontokat, hogy kiderítsék, mi állhat az esetek hátterében. Leszögezte: fegyelmi eljárás indul azon orvosok ellen, akik azon oltópontokat működtetik, ahol a rendellenességeket tapasztalták, a kihágásokat pedig szankcionálni kell.
Elmondta: az is „sérülékennyé” teszi a rendszert, hogy az oltási nyilvántartásban szereplők 30 százaléka nem szerepel a regisztrációs adatbázisban.
A miniszter szerint ez nagyon nagy szám, ezért felkérte az oltási kampányt koordináló testületet, hogy tegyen meg mindent az érintett oltópontok informatizálásáért.
Florin Cîțu miniszterelnök szerdán bejelentette: a napokban megkezdik az oltást a Moderna által szállított oltóanyagokkal is, amelyből heti 14 000 adag érkezik. A kormányfő közölte, a Moderna és az eddig használt Pfizer-vakcina között semmilyen különbség nincs. Egyben
Mint elmondta, eddig a lakosság 2,5 százalékát oltották be. Emlékeztetett: minden olyan körülmények között történik, hogy – a többi európai országhoz hasonlóan – Romániának is újra kellett gondolnia az oltási stratégiát, miután a gyártól kevesebb vakcinát szállítottak.
Mint ismeretes, az oltási kampány koordinátora, Valeriu Gheorghiţă kedden jelentette be, hogy a vakcinahiány miatt halasztani kell bizonyos kategóriák beoltását. Ennek nyomán csütörtöktől lép életbe az oltási korlátozás, amely annyit jelent, hogy a január 28. és február 11. közötti időszakra időpontot foglalt személyek egy részének foglalásait tíz nappal elhalasztják. Ez mintegy 35 ezer, a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozó személyt érint. A 65 évnél idősebbek és a krónikus betegek oltása az eredetileg előjegyzett időpontokban folytatódik.
Nő a feszültség az EB és az AstraZeneca között
Mindeközben az AstraZeneca gyógyszergyártó ügyvezető igazgatója, Pascal Soriot arról beszélt: az Európai Unió jóval később rendelt tőle oltóanyagot, mint Nagy-Britannia. Soriot a dpa hírügynökségnek adott interjúban – annak kapcsán, hogy a cég pénteken jelezte: az eredetleg tervezettnél az első negyedévben 60 százalékkal kevesebb vakcinát szállít az EU-ba – türelmet kért, és leszögezte: a Brüsszellel megkötött szerződésben nem szerepel semmilyen határidő arra nézve, mikorra kell leszállítania az oltásokat. Ennek ellenére az uniós illetékesek most azt várják, hogy ugyanakkor kapják meg a szérumot, mint Nagy-Britannia – holott az Európai Bizottság három hónappal a brit kormány után írt alá szerződést a céggel. Az EB szerdára kezdeményezett újabb egyeztetést az AstraZeneca képviselőivel a helyzetről, de a cég végül lemondta a találkozót.
Mint ismeretes, az Európai Gyógyszerügynökség a tervek szerint pénteken engedélyezi a cég vakcinájának forgalmazását az EU területén. Az Európai Bizottság 400 millió oltóanyag vásárlásáról kötött megállapodást a gyártóval. Az EB szerint március végéiig 80 millió vakcinát várt, ám most várhatóan csupán 31 millió érkezik. Eközben kiderült: a Sanofi besegít a Pfizer-BioNTech konzorciumnak a koronavírus elleni oltóanyaga gyártásába, a francia gyógyszergyár több mint 100 millió adagot szállít le az Európai Uniónak 2021 végéig.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
szóljon hozzá!