FRISSÍTVE – Kivonultak a PSD talárosai az ülésről, ismét elhalasztotta döntését az alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság vasárnapi ülése 13 órakor kezdődött, ám egyórás vita után szünetet rendeltek el, majd a munkát nem tudták folytatni a határozatképesség hiánya miatt – közölték források. Bukaresti sajtóértesülések szerint a kvórum hiányával azután szembesült a taláros testület, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált alkotmánybírák egy szünetet követően egyszerűen nem mentek vissza az ülésre. A Hotnews portál szerint a távolmaradást választó alkotmánybírák a következők:

• Gheorghe Stan,
• Bogdan Licu,
• Mihai Busuioc
• és Cristian Deliorga.

Megosztottak az alkotmánybíróság tagjai

A bukaresti kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

korábban írtuk

Különleges nyugdíjak: az új törvényt is megtámadja az alkotmánybíróságon a legfelsőbb bíróság

Megtámadja az alkotmánybíróságon a legfelsőbb bíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeit módosító új jogszabályt is. Ilie Bolojan reményei szerint a törvénytervezet kiállja az alkotmányosság próbáját.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, Ilie Bolojan kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát. A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.

Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője akkor közölte, hogy a jogszabályjavaslat formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot – tette hozzá a szóvivő.

Alistar szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar.

Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.