Nem kell nekik. A legfelsőbb bíróság az alkotmánybírósággal kaszáltatná el a különleges nyugdíjak csökkentését
Fotó: Pixabay
Megtámadja az alkotmánybíróságon a legfelsőbb bíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeit módosító új jogszabályt is. Ilie Bolojan kormányfő reményei szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet kiállja az alkotmányosság próbáját; a taláros testület már a jövő héten megvitatja a kifogást.
2025. december 05., 13:022025. december 05., 13:02
2025. december 05., 19:472025. december 05., 19:47
A különleges nyugdíjak csökkentését kimondó új törvény megóvásáról pénteki ülésén döntött a legfelsőbb bírói fórum, a hivatalos közlés szerint egyhangúlag, 102 szavazattal.
– közölte pénteken Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
„A törvénytervezet diszkriminálja a bírákat a szolgálati nyugdíjban részesülő más kategóriákhoz képest, brutálisan megsérti a bírói függetlenséget, gyakorlatilag megszünteti a bírák szolgálati nyugdíját, megsérti az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata által megállapított nemzetközi normákat, Az Európai Emberi Jogi Bíróság, valamint megsérti az Alkotmánybíróság határozatainak kötelező erejét is” – mondta a szóvivő.
„A törvény nyilvánvaló diszkriminációt teremt a szolgálati nyugdíjak kategóriái között, egyértelműen hátrányosan megkülönböztetve a bírákat, annak ellenére, hogy a bírák az egyetlenek, akiknek alkotmányos státusza garantált (...) Más szolgálati nyugdíjkedvezményezettek kategóriáihoz képest csak a bírák esetében drasztikus a felső határ, amely a nettó jövedelem 70 százalékára korlátozódik. Más kategóriák esetében a korlátozások sokkal magasabb nettó értékre vonatkoznak, 80 százaléktól felfelé. A megkülönböztetés nyilvánvaló és indokolatlan, tekintettel a kormány indoklásában okokra” – tette hozzá.
Bolojan szerint a tervezet kiállja az alkotmányosság próbáját
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány betartotta az eljárásrendet a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet beterjesztésekor. A kormányfő egyúttal reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság a javasolt intézkedéseket társadalmi és etikai szempontból is helyesnek, valamint alkotmányosnak fogja találni. Bolojan beszélt arról is, a koalíció szolidaritásának tesztje a bizalmatlansági indítványról szóló parlamenti szavazás lesz. Emlékeztetett arra, hogy a politikai stabilitás befolyásolja Románia minősítését, a költségvetés kiszámíthatóságát és a gazdaság szilárd alapokra helyezését, és ebben mindegyik kormánypártnak felelőssége van.
Az Agerpres hírügynökség értesülései szerint az alkotmánybíróság december 10-én tárgyalja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos legfelsőbb bírósági beadványt. Mint arról beszámoltunk,
Felelősséget vállalt kedden a parlamentben a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért.
Az alkotmánybíróság – ugyancsak a legfelsőbb bíróság panasza nyomán – az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította. A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70 százaléka, és ez szerepel az új, a kormány által kedden felelősségvállalással, vagyis a parlamenti vita megkerülésével elfogadtatott változatban is.
Liviu Odagiu bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtökön megválasztott elnöke is azt az álláspontot képviseli, hogy meg kell tartani a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait.
A kormány egyúttal a jelenlegi 48-ról 65 évre emelné az ágazati nyugdíjkorhatárt, amire eredetileg tíz éves átmeneti időszakot irányzott elő, a bírák és ügyészek azonban legalább 15 éves átmenetet akarnak, és
A CSM – amely negatívan véleményezte az új törvényt – ráadásul már korábban büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt. Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az Európai Unióban átlagosan minden negyedik fiatal dolgozik tanulmányai mellett, Románia az utolsók között szerepel ebben az összevetésben.
A romániai lakosság 44 százaléka szerint az országnak csatlakoznia kellett volna a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanácshoz – derül ki az Avangarde friss közvélemény-kutatásának vasárnap ismertetett eredményeiből.
Tavaly decemberben 4.699.559 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4279-cel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2778 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Erős szélre, illetve jelentős mennyiségű csapadékra vonatkozó sárga jelzésű figyelmeztetéseket adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az elmúlt 24 órában 119 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 123 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap Facebook-oldalán a Salvamont.
Nicușor Dan államfő arra kérte a román fejedelemségek egyesülése alkalmából Jászvásáron (Iași) tartott hivatalos rendezvényen megjelent tiltakozókat, hogy ne fütyüljenek a himnusz alatt és a hősökről való megemlékezés közben.
Technikai problémák miatt jelenleg nem működik az útadó (rovinieta) megvásárlására szolgáló rendszer – tájékoztatott szombaton a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.
Tízből hét romániai úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 22,1 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának pénteken közzétett eredményeiből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!