Fotó: Ilusztráció
2012. május 22., 14:372012. május 22., 14:37
Egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes rendszerben szavazhatunk az őszi parlamenti választásokon, miután tegnap döntéshozó kamaraként 180 támogató és 30 ellenző voks mellett a képviselőház is elfogadta a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) erre vonatkozó törvénymódosítását. Az RMDSZ tartózkodott a voksoláson, és továbbra is alkotmányellenesnek tartja a módosítást. A jogszabályt a szenátus már korábban elfogadta, a felsőház által megszavazott változathoz képest azonban tegnap több módosítást is eszközöltek.
Így – az alsóház jogi bizottságában hétfőn este elfogadott módosítások értelmében – eltörölték a választási küszöböt, a kisebbségek képviseletét pedig úgy tették könnyebbé, hogy amennyiben egy kisebbség aránya egy megyében eléri a 7 százalékot, a legtöbb szavazatot nyert jelöltje mandátumot nyer. Ez utóbbi ugyanakkor visszalépés a Victor Ponta kormányfő által csütörtökön bejelentett javaslathoz képest, abban ugyanis még 6 százalékos arány szerepelt.
A jogszabály értelmében minden választókerületben az első helyezett nyer, függetlenül a rá leadott voksok arányától. A rendszer egyértelműen a nagyobb támogatottsággal rendelkező pártoknak kedvez, míg a kis és etnikai pártok számára hátrányos. A jelenleg mintegy 47-50 százalékos USL minden bizonnyal ezért erőltette keresztül a parlamenten.
A törvénytervezetet az USL két társelnöke, Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke terjesztette be, a keddi képviselőházi vitán Antonescu ismertette a módosítás indokait.
| Nem csupán a választási rendszert módosították tegnap, de az idei választások időpontjának előre hozatala is fölmerült. Az ötletet Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata párti (PSD) képviselő vetette fel, aki szerint a voksolást nem novemberben, hanem októberben kellene megtartani. Az ötletet Crin Antonescu liberális pártelnök, az USL társelnöke is felkarolta, mondván: minél hamarabb meg kell rendezni a választásokat, mivel ősztől teljes legitimitással bíró parlamentre van szükség. Antonescu szerint a legjobb az lett volna, ha a politikai osztály konszenzusra jutott volna, és már idén februárban megrtarthatták volna a választásokat. Az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselője, Sulfina Barbu ugyanakkor úgy vélte, az USL-nek alkotmányosan kell megindokolnia, hogyan rövidíti meg a honatyák mandátumát. Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője szerint is alapos indoklás szükséges, amúgy pedig a novemberi választások mellett tette le a garast, mondván: nem biztos, hogy Victor Ponta kormányfőnek megfelel, hogy „csak három hónapig vezesse a kormányt.” |
Visszautasítva a kritikákat, közölte: szerinte a tervezet nem antidemokratikus, nem alkotmányellenes, és nem eredményez aránytalan képviseletet. Arra hivatkozott, hogy Nagy-Britanniában is ezt a módszert alkalmazzák, mégsem kérdőjelezi meg senki a brit demokrácia szilárdságát. Szerinte a módszer reprezentatív, hiszen a választó akarata megvalósul azáltal, hogy az első helyezett jelölt minden esetben nyer. Szerinte nem is antidemokratikus, mivel nem akadályozza meg, hogy bárki bármely párt színeiben vagy függetlenként indulhasson, vagy hogy élhessen választójogával. Elismerte ugyanakkor: a rendszer hátránya az, hogy a szavazatok egy része elvész, de mint fogalmazott - „minden választási rendszernek vannak előnyei és hátrányai.”
Antonescu a legnagyobb előnyként azt nevezte meg, hogy a rendszer bevezetése nyomán erős kormánytöbbség jöhet létre. A politikus beszéde közben a karzaton helyet foglaló civil jogvédő szervezetek képviselői molinókkal és hangosan is tiltakoztak az új választási rendszer ellen.
A nemzeti kisebbségek frakciója és a jelenlegi kormánypártokból dezertált, és a korábbi kormányt támogató, de most a jelenlegi kabinet mögött felsorakozó Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) jelezte: támogatja az USL javaslatát. A nemzeti kisebbségeket ugyanis – amelyek eddig is alanyi jogon delegálhattak egy-egy képviselőt – Victor Ponta kormányfő biztosította: továbbra is megkapják az egy mandátumot.
Az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) ugyanakkor jelezte: nem támogatja a módosítást. Theodor Paleologu PDL-képviselő szerint előfordulhat, hogy egyszer a PNL is éppen e jogszabály áldozatává válik. Rámutatott: még ott, ahol az USL által javasolt többségi rendszert alkalmazzák – Franciaországban sőt Angliában is – a rendszer arányossá tételén gondolkodnak.
Mircea Toader, a PDL frakcióvezetője közölte: pártja csak akkor támogatja a választási törvény módosítását, ha háromszáz főre csökkentik a parlament létszámát, és visszaállítják a választási küszöböt, ezt azonban elvetették.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte: a szövetség nem szavazza meg a törvényjavaslatot, mert értékeli ugyan a kisebbségek képviseletét biztosító módosítást, de az egyfordulós, tiszta egyéni kerületes rendszer még így sem tökéletes, és nem hogy megállítaná a politikai migrációt, hanem épp hogy bátorítja.„A 2008-ig alkalmazott listás rendszer nagyon jól működött, és biztosította az arányos parlamenti képviseletet. A végletekig fokozott demagógia miatt azonban ehelyett egy rosszabb rendszert fogadtak el, most pedig egy még annál is rosszabbat javasoltak. Ez a javaslat visszalépést jelent” – szögezte le Kelemen Hunor. Szerinte az új rendszer révén mesterséges többség jön létre a parlamentben, amely nem tükrözi a valóságot, ha pedig eltörlik a parlamenti küszöböt, a populista pártok is bejutnak, miközben választók milliói maradnak képviselet nélkül.
„Kinek használ ez a rendszer? A kormánykoalíciónak igen, de a polgároknak nem, és nem javítja a politikai rendszert. Öt hónappal a választások előtt módosítani a választási törvényt hiba, amely bumerángként üt vissza azokra, akik szorgalmazzák azt” – szögezte le Kelemen.
| Márton Árpád alsóházi frakcióvezető-helyettes kedden a Krónikának elmondta: az, hogy az eredetileg tervezett 6 százalékról 7-re emelték a kisebbségi mandátumhoz szükséges számarányt, az idei választásokon még nem okoz gondot, de a 2016-os voksoláson Temes megye már magyar képviselő nélkül maradna. A kisebbségi mandátum kapcsán még korábban kiemelte, az azt jelenti, hogy azon megyékben, amelyek az új rendszer szerint magyar képviselő nélkül maradnának – mint Brassó és Máramaros –, azokban, amelyek már elvesztették – Temes –, és ott, ahol veszélybe kerülhet – Kolozs –, mégis megmarad a magyar képviselet. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az új rendszer még a módosításokkal is ahhoz vezethet, hogy a leadott magyar szavazatok mintegy egyharmada elvész, és csökken a magyar képviselők száma. Szerinte ez alkotmányellenes helyzetet teremt, hiszen az alaptörvény a parlament a nemzet reprezentatív testülete, míg az új rendszer értelmében egy 40 százalékos támogatottságú párt akár alkotmányozó többséget is szerezhet, ami nem tekinthető reprezentatív képviseletnek. Ráadásul az alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása értelmében nem lehet kevesebb mint egy évvel a választások előtt lényegesen módosítani a törvényt. Márton ennek kapcsán lapunknak elmondta: még nem sikerült a PDL-vel arról tárgyalni, hogy közösen forduljanak alkotmánybírósághoz az új törvény miatt. „A PDL azt a demagóg szöveget nyomja, hogy többségi, de kétfordulós választási rendszert akar, szerintünk azonban a többségi rendszer mindenképpen aránytalan képviselethez vezet” – mutatott rá Márton. A PDL támogatására azért lenne szükség, mert az alkotmánybírósági beadványhoz 50 képviselő vagy 25 szenátor szükséges. „Az új törvényt mi továbbra is alkotmányellenesnek tartjuk, és úgy gondoljuk, az alkotmánybíróságnak is kell mondania az alkotmányellenességét” – szögezte le Márton Árpád. Sulfina Barbu PDL-képviselő aztán később bejelentette: megtámadják az alkotmánybíróságon az új választási törvényt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
Látogatottsági adatok