2010. december 14., 13:462010. december 14., 13:46
A PNL honatyái bejelentették, hogy visszavonják támogató aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról, amelyet a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen nyújtottak be, miután a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény tervezetéért. A liberálisok ezzel próbálták megakadályozni a felelősségvállalási procedúra folytatását, miután heves viták és konzultációs szünetek után a kormánykoalíciós erők – a Demokrata Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, és a kormányt a parlamentben támogató UNPR, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója – alkotta többség megszavazta, hogy a keddi együttes plenáris ülés napirendi pontjai közé vegyék fel a felelősségvállalás folytatását. A PSD frakciói ezt követően tiltakozásul kivonultak az ülésteremből arra hivatkozva, hogy a felelősségvállalást az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította korábban az alkotmánybíróság.
A liberálisok aláírásainak visszavonása után Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette: ezzel a bizalmatlansági indítvány érvényét veszti, mivel nem szerepel rajta a szükséges számú aláírás. Mivel pedig bizalmatlansági indítvány nem létezik, a felelősségvállalási eljárás lezárult, a tanügyi törvény pedig elfogadottnak számít – tette hozzá.
Anastase azt is elmondta: a törvény kapcsán két napon belül lehet kifogásokat emelni az alkotmánybíróságon. Ezzel a lehetőséggel az ellenzék élni fog – jelentették be a szociáldemokraták és a liberálisok. Ludovic Orban PNL-képviselő szerint a kormánynak elölről kellene kezdenie a felelősségvállalási procedúrát, de csak azt követően, hogy a szenátus lezárja a tanügyi törvény vitáját. Traian Băsescu államfő egyébként tegnap úgy nyilatkozott, támogatja, hogy ebben az ülésszakban elfogadják a törvényt.
Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, a felsőház oktatási bizottságának képviselője a Krónika érdeklődésére elmondta, amennyiben az alkotmánybírósági fellebbezést követően a tegnap elfogadott oktatási törvény zöld utat kap, és az államelnök aláírja, nem valószínű, hogy a szenátus ellenzéki többségű oktatási bizottsága által elfogadott verzió már a plénum elé kerül, bár igyekezett hozzátenni: bármi megtörténhet. Az elöljáró közölte ugyanakkor, az elfogadott oktatási törvény – amely számos szempontból kedvezőbb a kisebbségi diákok számára – tartalmaz minden olyan javaslatot, amit az RMDSZ megfogalmazott, így a szövetség örül a döntésnek.
Emlékeztetett: november végén, csonka ülésen, a kisebbségben lévő kormánypárti honatyák távollétében vitatták meg a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai az oktatási törvény tervezetét, és többek között a Románia történelmének és földrajzának anyanyelven való tanulását lehetővé tevő cikkelyt is kiiktatták a jogszabályból. Bokor Tibor úgy tudja, a több mint 300 cikkelyt tartalmazó törvénycsomagból a szenátus oktatási bizottsága 270 cikkelyt módosított, és „átírta” azokat a cikkelyeket is, melyek az RMDSZ határozott kérésére kerültek be a törvénybe. Nemcsak a nemzeti kisebbségi oktatásra vonatkozó paszszusokat módosították, hanem gyakorlatilag újraírták a törvényt, reformellenes állapotba hozták az eredeti tervezetet. Véleménye szerint az ellenzéki politikusok azért beszéltek folyamatosan a kisebbségi oktatást szabályozó paszszusokról, hogy ezzel is leplezzék: csak politikai szempontokat és saját érdekeiket tartották szem előtt, miközben a tervezet szakmai részével egy pillanatig sem törődtek.
Amint arról korábban beszámoltunk, a szenátus házbizottsága visszadobta az oktatási bizottság jelentését, és felszólította a testületet, hogy újra vitassa meg a dokumentumot, és fogadjon el új jelentést, ez eddig azonban nem történt meg. „Bízom abban, hogy a testület elutasítja a fellebbezést, és az idei ülésszakot úgy zárjuk le, hogy új oktatási törvényünk lesz, így az ellenzék által átírt, a ’89 előtt érvényben lévő oktatási törvénynél is rosszabb verzió fiókban marad” – fogalmazott Bokor Tibor.
Mint ismeretes, az RMDSZ korábban többek között az oktatási törvény elfogadásától tette függővé a kormányon maradást. A szövetség javaslatait teljes mértékben tartalmazó, tegnap elfogadott tanügyi törvény kimondja, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével, melyet sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktatnak majd. A törvénycsomag szerint az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is. Szintén az RMDSZ javaslatára került be az a cikkely is, amelynek alapján a kisebbségi oktatás kiemelt támogatásban részesülhet: annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén tovább tanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
A magyarul tanuló diákok után ugyanakkor nagyobb támogatás jár az adott iskolának, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. A törvény arról is rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatásban egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra. A törvénycsomag nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű tanintézetek számára, így a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül. A jogszabálycsomag azt is kimondja, az egyetemek keretében működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.