2010. december 14., 13:462010. december 14., 13:46
A PNL honatyái bejelentették, hogy visszavonják támogató aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról, amelyet a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen nyújtottak be, miután a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény tervezetéért. A liberálisok ezzel próbálták megakadályozni a felelősségvállalási procedúra folytatását, miután heves viták és konzultációs szünetek után a kormánykoalíciós erők – a Demokrata Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, és a kormányt a parlamentben támogató UNPR, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója – alkotta többség megszavazta, hogy a keddi együttes plenáris ülés napirendi pontjai közé vegyék fel a felelősségvállalás folytatását. A PSD frakciói ezt követően tiltakozásul kivonultak az ülésteremből arra hivatkozva, hogy a felelősségvállalást az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította korábban az alkotmánybíróság.
A liberálisok aláírásainak visszavonása után Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette: ezzel a bizalmatlansági indítvány érvényét veszti, mivel nem szerepel rajta a szükséges számú aláírás. Mivel pedig bizalmatlansági indítvány nem létezik, a felelősségvállalási eljárás lezárult, a tanügyi törvény pedig elfogadottnak számít – tette hozzá.
Anastase azt is elmondta: a törvény kapcsán két napon belül lehet kifogásokat emelni az alkotmánybíróságon. Ezzel a lehetőséggel az ellenzék élni fog – jelentették be a szociáldemokraták és a liberálisok. Ludovic Orban PNL-képviselő szerint a kormánynak elölről kellene kezdenie a felelősségvállalási procedúrát, de csak azt követően, hogy a szenátus lezárja a tanügyi törvény vitáját. Traian Băsescu államfő egyébként tegnap úgy nyilatkozott, támogatja, hogy ebben az ülésszakban elfogadják a törvényt.
Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, a felsőház oktatási bizottságának képviselője a Krónika érdeklődésére elmondta, amennyiben az alkotmánybírósági fellebbezést követően a tegnap elfogadott oktatási törvény zöld utat kap, és az államelnök aláírja, nem valószínű, hogy a szenátus ellenzéki többségű oktatási bizottsága által elfogadott verzió már a plénum elé kerül, bár igyekezett hozzátenni: bármi megtörténhet. Az elöljáró közölte ugyanakkor, az elfogadott oktatási törvény – amely számos szempontból kedvezőbb a kisebbségi diákok számára – tartalmaz minden olyan javaslatot, amit az RMDSZ megfogalmazott, így a szövetség örül a döntésnek.
Emlékeztetett: november végén, csonka ülésen, a kisebbségben lévő kormánypárti honatyák távollétében vitatták meg a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai az oktatási törvény tervezetét, és többek között a Románia történelmének és földrajzának anyanyelven való tanulását lehetővé tevő cikkelyt is kiiktatták a jogszabályból. Bokor Tibor úgy tudja, a több mint 300 cikkelyt tartalmazó törvénycsomagból a szenátus oktatási bizottsága 270 cikkelyt módosított, és „átírta” azokat a cikkelyeket is, melyek az RMDSZ határozott kérésére kerültek be a törvénybe. Nemcsak a nemzeti kisebbségi oktatásra vonatkozó paszszusokat módosították, hanem gyakorlatilag újraírták a törvényt, reformellenes állapotba hozták az eredeti tervezetet. Véleménye szerint az ellenzéki politikusok azért beszéltek folyamatosan a kisebbségi oktatást szabályozó paszszusokról, hogy ezzel is leplezzék: csak politikai szempontokat és saját érdekeiket tartották szem előtt, miközben a tervezet szakmai részével egy pillanatig sem törődtek.
Amint arról korábban beszámoltunk, a szenátus házbizottsága visszadobta az oktatási bizottság jelentését, és felszólította a testületet, hogy újra vitassa meg a dokumentumot, és fogadjon el új jelentést, ez eddig azonban nem történt meg. „Bízom abban, hogy a testület elutasítja a fellebbezést, és az idei ülésszakot úgy zárjuk le, hogy új oktatási törvényünk lesz, így az ellenzék által átírt, a ’89 előtt érvényben lévő oktatási törvénynél is rosszabb verzió fiókban marad” – fogalmazott Bokor Tibor.
Mint ismeretes, az RMDSZ korábban többek között az oktatási törvény elfogadásától tette függővé a kormányon maradást. A szövetség javaslatait teljes mértékben tartalmazó, tegnap elfogadott tanügyi törvény kimondja, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével, melyet sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktatnak majd. A törvénycsomag szerint az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is. Szintén az RMDSZ javaslatára került be az a cikkely is, amelynek alapján a kisebbségi oktatás kiemelt támogatásban részesülhet: annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén tovább tanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
A magyarul tanuló diákok után ugyanakkor nagyobb támogatás jár az adott iskolának, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. A törvény arról is rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatásban egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra. A törvénycsomag nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű tanintézetek számára, így a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül. A jogszabálycsomag azt is kimondja, az egyetemek keretében működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.
A romániai polgárok háromnegyede gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború nagy mértékben kihat Romániára – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő csütörtökön kijelentette, hogy a miniszterelnök felhatalmazásával nyilatkozott a múlt héten az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozásáról, és nem áll szándékában bocsánatot kérni a kijelentései miatt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor szerint Ilie Bolojan miniszterelnök „a feje tetejére akarja állítani” a helyi közigazgatást a tervezett intézkedéseivel.
Közös európai rendőrségi akció keretében szeptember 16–22. között az egyenruhások országszerte ellenőrzik a kerékpáron és elektromos rolleren közlekedőket, valamint a gyalogosokat.
A helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírásáról egyeztetett Marian Neacșu és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszte a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel.
Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.