Elfogadta a parlament a tanügyi törvényt

Elfogadottnak számít a tanügyi törvény, amelynek tervezetéért a kormány felelősséget vállalt, miután a liberálisok (PNL) visszavonták aláírásukat az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról, amely ezáltal érvénytelenné vált – jelentette be a a parlament két házának keddi együttes ülésén Roberta Anastase, a képviselőház elnöke. Az ellenzék máris jelezte: az alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel szerintük a kormányoldal súlyosan megszegi az alaptörvényt a felelősségvállalási procedúra folytatásával.

Gyergyai Csaba

2010. december 14., 13:462010. december 14., 13:46

A PNL honatyái bejelentették, hogy visszavonják támogató aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról, amelyet a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen nyújtottak be, miután a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény tervezetéért. A liberálisok ezzel próbálták megakadályozni a felelősségvállalási procedúra folytatását, miután heves viták és konzultációs szünetek után a kormánykoalíciós erők – a Demokrata Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, és a kormányt a parlamentben támogató UNPR, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója – alkotta többség megszavazta, hogy a keddi együttes plenáris ülés napirendi pontjai közé vegyék fel a felelősségvállalás folytatását. A PSD frakciói ezt követően tiltakozásul kivonultak az ülésteremből arra hivatkozva, hogy a felelősségvállalást az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította korábban az alkotmánybíróság.

A liberálisok aláírásainak visszavonása után Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette: ezzel a bizalmatlansági indítvány érvényét veszti, mivel nem szerepel rajta a szükséges számú aláírás. Mivel pedig bizalmatlansági indítvány nem létezik, a felelősségvállalási eljárás lezárult, a tanügyi törvény pedig elfogadottnak számít – tette hozzá.

Anastase azt is elmondta: a törvény kapcsán két napon belül lehet kifogásokat emelni az alkotmánybíróságon. Ezzel a lehetőséggel az ellenzék élni fog – jelentették be a szociáldemokraták és a liberálisok. Ludovic Orban PNL-képviselő szerint a kormánynak elölről kellene kezdenie a felelősségvállalási procedúrát, de csak azt követően, hogy a szenátus lezárja a tanügyi törvény vitáját. Traian Băsescu államfő egyébként tegnap úgy nyilatkozott, támogatja, hogy ebben az ülésszakban elfogadják a törvényt.

Bokor Tibor: bármi megtörténhet

Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, a felsőház oktatási bizottságának képviselője a Krónika érdeklődésére elmondta, amennyiben az alkotmánybírósági fellebbezést követően a tegnap elfogadott oktatási törvény zöld utat kap, és az államelnök aláírja, nem valószínű, hogy a szenátus ellenzéki többségű oktatási bizottsága által elfogadott verzió már a plénum elé kerül, bár igyekezett hozzátenni: bármi megtörténhet. Az elöljáró közölte ugyanakkor, az elfogadott oktatási törvény – amely számos szempontból kedvezőbb a kisebbségi diákok számára – tartalmaz minden olyan javaslatot, amit az RMDSZ megfogalmazott, így a szövetség örül a döntésnek.

Emlékeztetett: november végén, csonka ülésen, a kisebbségben lévő kormánypárti honatyák távollétében vitatták meg a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai az oktatási törvény tervezetét, és többek között a Románia történelmének és földrajzának anyanyelven való tanulását lehetővé tevő cikkelyt is kiiktatták a jogszabályból. Bokor Tibor úgy tudja, a több mint 300 cikkelyt tartalmazó törvénycsomagból a szenátus oktatási bizottsága 270 cikkelyt módosított, és „átírta” azokat a cikkelyeket is, melyek az RMDSZ határozott kérésére kerültek be a törvénybe. Nemcsak a nemzeti kisebbségi oktatásra vonatkozó paszszusokat módosították, hanem gyakorlatilag újraírták a törvényt, reformellenes állapotba hozták az eredeti tervezetet. Véleménye szerint az ellenzéki politikusok azért beszéltek folyamatosan a kisebbségi oktatást szabályozó paszszusokról, hogy ezzel is leplezzék: csak politikai szempontokat és saját érdekeiket tartották szem előtt, miközben a tervezet szakmai részével egy pillanatig sem törődtek.

Amint arról korábban beszámoltunk, a szenátus házbizottsága visszadobta az oktatási bizottság jelentését, és felszólította a testületet, hogy újra vitassa meg a dokumentumot, és fogadjon el új jelentést, ez eddig azonban nem történt meg. „Bízom abban, hogy a testület elutasítja a fellebbezést, és az idei ülésszakot úgy zárjuk le, hogy új oktatási törvényünk lesz, így az ellenzék által átírt, a ’89 előtt érvényben lévő oktatási törvénynél is rosszabb verzió fiókban marad” – fogalmazott Bokor Tibor.

Kisebbségbarát tanügyi reform

Mint ismeretes, az RMDSZ korábban többek között az oktatási törvény elfogadásától tette függővé a kormányon maradást. A szövetség javaslatait teljes mértékben tartalmazó, tegnap elfogadott tanügyi törvény kimondja, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével, melyet sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktatnak majd. A törvénycsomag szerint az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is. Szintén az RMDSZ javaslatára került be az a cikkely is, amelynek alapján a kisebbségi oktatás kiemelt támogatásban részesülhet: annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén tovább tanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.

A magyarul tanuló diákok után ugyanakkor nagyobb támogatás jár az adott iskolának, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. A törvény arról is rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatásban egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra. A törvénycsomag nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű tanintézetek számára, így a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül. A jogszabálycsomag azt is kimondja, az egyetemek keretében működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 18., csütörtök

Felmérés: a lakosság háromnegyede szerint az ukrajnai háború nagy mértékben kihat az országra

A romániai polgárok háromnegyede gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború nagy mértékben kihat Romániára – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a lakosság háromnegyede szerint az ukrajnai háború nagy mértékben kihat az országra
2025. szeptember 18., csütörtök

Felfüggesztett börtönt kapott szexuális erőszak miatt az ortodox „sztárpópa”

Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.

Felfüggesztett börtönt kapott szexuális erőszak miatt az ortodox „sztárpópa”
2025. szeptember 18., csütörtök

Kormányszóvivő: nem kérek bocsánatot!

Ioana Dogioiu kormányszóvivő csütörtökön kijelentette, hogy a miniszterelnök felhatalmazásával nyilatkozott a múlt héten az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozásáról, és nem áll szándékában bocsánatot kérni a kijelentései miatt.

Kormányszóvivő: nem kérek bocsánatot!
Kormányszóvivő: nem kérek bocsánatot!
2025. szeptember 18., csütörtök

Kormányszóvivő: nem kérek bocsánatot!

2025. szeptember 18., csütörtök

Keményen nekiment Bolojannak a koalíciós partner PSD egyik vezető politikusa

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor szerint Ilie Bolojan miniszterelnök „a feje tetejére akarja állítani” a helyi közigazgatást a tervezett intézkedéseivel.

Keményen nekiment Bolojannak a koalíciós partner PSD egyik vezető politikusa
2025. szeptember 18., csütörtök

Rendőrök ellenőrzik egy héten át a gyalogosokat, kerékpárosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket

Közös európai rendőrségi akció keretében szeptember 16–22. között az egyenruhások országszerte ellenőrzik a kerékpáron és elektromos rolleren közlekedőket, valamint a gyalogosokat.

Rendőrök ellenőrzik egy héten át a gyalogosokat, kerékpárosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket
2025. szeptember 18., csütörtök

Közigazgatási reform: két javaslat van a kiadások lefaragására

A helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírásáról egyeztetett Marian Neacșu és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszte a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel.

Közigazgatási reform: két javaslat van a kiadások lefaragására
2025. szeptember 18., csütörtök

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter

Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter
2025. szeptember 17., szerda

Ciucu: a PNL továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.

Ciucu: a PNL továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat
2025. szeptember 17., szerda

Az Ukrajnát támogató NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozását javasolja Nicușor Dan

Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.

Az Ukrajnát támogató NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozását javasolja Nicușor Dan
2025. szeptember 17., szerda

Felmérés: a lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését

A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.

Felmérés: a lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését