Fotó: Gálna Zoltán
Az ortodox egyház társadalmi befolyása, mozgósítási képessége távolról sem akkora, mint azt eddig a pártok, a politikai szereplők gondolták – lapunknak nyilatkozó elemzők szerint ezt is jelzi a népszavazáson tapasztalt alacsony részvételi arány.
2018. október 09., 10:442018. október 09., 10:44
2018. október 09., 11:302018. október 09., 11:30
Barbu Mateescu szociológus úgy látja, a népszavazás témája – amely alapvetően az egyház és az állam közötti határvonalat firtatta – nem különösebben érdekes a lakosság többsége számára. Romániában továbbra sincs nagy kereslet a gyűlöletre, a befeketítő propagandára és a leegyszerűsített üzenetekre építő kampányokra – tette hozzá a Krónika megkeresésére a szakértő.
A férfi és nő házasságán alapuló hagyományos családról szervezett romániai alkotmánymódosító népszavazás érvénytelen volt a szavazatok teljes feldolgozottsága után is, hiszen a szavazati joggal rendelkezők 21,10 százaléka járult az urnák elé.
Kiemelkedőnek nevezte ugyanakkor az „illiberálisellenes” ellenzék és a nem kormányzati szervezetek szervezési, ellenőrzési kapacitását a szavazási csalások megelőzését illetően. Azon kérdésünkre, hogy mennyire meglepő az alacsony részvétel, Mateescu megjegyezte: a felmérések alapján kétszer ekkora szavazási kedvre lehetett számítani.
– magyarázta a bukaresti születésű, de jelenleg Kolozsváron élő szociológus a felmérések adatai és a valós részvétel közötti különbség okát.
Ami az ortodox egyház társadalmi befolyását illeti, Barbu Mateescu elmondta, a politikai-kulturális térben csak legenda az erős ráhatás. Ennek megtapasztalása a mostani referendumon valószínűleg sokkolta a pártokat. „A románok nagy többségének gazdasági és szociális jellegű gondjai vannak, úgy mint a jövedelmek, a munkalehetőségek, a hiányos egészségügyi rendszer, a gyenge oktatási rendszer. A lakosság egy kisebb része, maximum húsz százaléka pedig úgy érezte, hogy a népszavazás témája szembemegy az általuk vallott, úgynevezett posztindusztriális értékekkel, ami toleranciát jelent mindenfajta kisebbséggel kapcsolatban.
– összegezte a népi konzultáció érvénytelenségének okát Barbu Mateescu.
A Krónikának nyilatkozó három erdélyi magyar pártelnök közül Kelemen Hunor azzal magyarázta a hétvégi népszavazást övező érdektelenséget, hogy a választók nem tekintették lényeges problémának a család meghatározását. Biró Zsolt szerint az eredmény figyelmeztetés az egyházak és a közö
Illyés Gergely politológus több okkal magyarázta az alacsony részvételt.
A pártok nem fordítottak pénzt és erőforrást a mozgósításra, hiszen a szavazás nem a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról szólt. Ráadásul a népszavazás témáját az elmúlt hetekben nem sikerült a politikai napirend legfontosabb témájává tenni. Az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc maradt a főtéma” – sorolta az okokat lapunk érdeklődésére az elemző.
Arról is beszélt, hogy a referendum érvénytelensége megmutatta az ortodox egyház mozgósítási képességének határait, amit eddig túldimenzionáltak a politikai szereplők, a sajtó, a közvélemény és talán az egyház maga is. Úgy vélte, a magyar többségű megyék alacsony részvételi számai az ortodox egyház gyenge jelenlétével függnek össze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az idei év első öt hónapjának költségvetési adatai azt mutatják, hogy a múlt év ugyanezen időszakához képest több mint 40 százalékkal, 64 milliárd lejről 36 milliárd lejre csökkent a deficit.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) craiovai polgármestere, Lia Olguța Vasilescu szerint elegendő parlamenti támogatás állhat össze egy Sorin Grindeanu által vezetett, egyszínű PSD- kormány mögött – akár az RMDSZ szavazataival is.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!