Szorosabb kapcsolat. A PNL és a PSD közös listával vág neki az összevont választásoknak
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Erdély az egyik fő tétje annak, hogy a bukaresti kormánykoalíciót alkotó PSD és a PNL a választások összevonása mellett döntött – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint a cél az, hogy az önkormányzatokban jobban beágyazott PNL megakadályozza, hogy a polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel nem vagy alig rendelkező AUR teret nyerjen. Ugyanakkor kifejtette, bár a lépés logikus, nem kell mérget venni a PSD–PNL-szövetség megmaradására, a háttérben ugyanis üzletemberi-politikusi érdekcsoportok érdekei érvényesülnek, és ezek megváltoztathatják a koalíció döntését. Az RMDSZ kapcsán megjegyezte, a választások összevonása segíthet a magyarok jobb mozgósításában.
2024. február 22., 09:082024. február 22., 09:08
2024. február 23., 09:362024. február 23., 09:36
Az AUR erdélyi térnyerésének megakadályozása az egyik fő oka az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásának– jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerdán megállapodott az összevonásról, illetve arról, hogy közös listát állítanak az EP-választásra. A szakértőnél először arra kérdeztünk rá, miért jó a két nagy pártnak, ha összevonják az EP-választást az önkormányzati megmérettetéssel.
„Romániában a nyilvánosságban alig látható üzletember-politikusi érdekcsoportok befolyásolják a politikát, jelenleg is zajlik pár botrány Iulian Fota külügyi államtitkár lemondatása, és a mezőgazdasági minisztérium pénzosztása miatt, ami mögött ezek a titkos hálózatok húzódnak meg. Ez azt is jelenti, hogy a kormánykoalíció e politikai döntését még megmásíthatja egy érdekcsoport.
– mutatott rá lapunknak az elemző.
Felvetésünkre, miszerint esetleg nem hoz nagyobb veszteséget, ha közös EP-listákon indulnak a koalíciós pártok, mintha külön-külön vennének részt, Barabás T. János rámutatott: a romániai politikai folyamatok hátterében egy mélyen megosztott társadalom áll.
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
„Az inkább idősek, vidékiek, alacsonyabban képzettek a baloldalra szavaznak és elsősorban a Regátban, míg az inkább fiatalabbak, városiak, magasabban képzettek a jobboldalra és a progresszivistákra adnák a voksukat. Utóbbi választói tábor viszont alacsonyabb arányban megy el szavazni, így az összevont választások nekik kedveznek.
– világított rá a korábban diplomataként tevékenykedő elemző.
Összevonja a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta kormánykoalíció az európai parlamenti, valamint a helyhatósági választásokat, mindkét megmérettetést június 9-én rendezik.
Kérdésünkre, miszerint előfordulhat-e, hogy egyes román liberális nacionalisták inkább az AUR-ra szavaznak, miután pártjuk összebútorozott az „ősellenséggel”, a szocialistákkal, Barabás kifejtette: lesznek ilyenek is, de
A Krónika azon kérdésére, hogy valószínűsíthető-e a közös államfőjelölt is, kifejtette: ezt még a lehetséges jelöltek sem tudják. Ha gyengén szerepel a PNL a júniusi választásokon, akkor akár le is válthatják Nicolae Ciucă pártelnököt, tovább bonyolítva az esetleges közös elnökjelölt-állítást. „Minderről szerintem inkább csak a nyár végi közvélemény-felmérések fényében döntenek. Ekkor derül ki például az is,
– fejtette ki az elemző.
Felvetésünkre, hogy várható-e esetleg a két nagy párt összeolvadása, Barabás T. János leszögezte: nem számol a PSD és a PNL egyesülésével, Romániában nem ritka a politikai ideológiát megkerülő pártszövetség. Utóbbiak pár évig bírják ki. Arra is rákérdeztünk, hozhat-e az összevonás és a két nagy párt összefogása jobb eredményt a szélsőséges pártoknak. Ennek kapcsán is szkepticizmusának adott hangot.
„Nem hiszem. Az AUR az átlag felett képes mozgósítani, nekik van a legnagyobb nézettségű Facebook-portáljuk a pártok közül.
– mutatott rá a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
Megállapodtak a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a június 9-én esedékes európai parlamenti választások és az önkormányzati választások összevonásáról.
Kérdésünkre, milyen hatással lehet a választások összevonása és a koalíciós pártok összefogása az RMDSZ indulására, az elemző borúlátóan nyilatkozott.
„Az RMDSZ pártolói sajnos egyre kisebb arányban mennek el szavazni. Négy éve közel az országos átlaghoz volt ez az arány. Tehát ha az országos átlag alatt mennek el szavazni a magyarok, akkor az összevont választás talán kedvezőbb, mert könnyebb mozgósítani így őket. Kelemen Hunor pártelnök ugyanakkor kijelentette, kétséges az összevont választások alkotmányos megalapozottsága, márpedig az RMDSZ-nek kiemelten fontos a törvényesség. Az Egyesült Államok fő érdeke az oroszbarát szélsőségesek távoltartása a hatalomtól, így nem tapasztaltam ellenkezést részükről a választások összevonása miatt. Meglátásomban
Ez utóbbit segítené egy kormánykoalíciós partnerség kilátása” – hangsúlyozta a Krónikának Barabás T. János.
Ha kis mértékben is, de abszolút többséghez jutnának a koalíciós pártok, ha most rendeznék a parlamenti választásokat – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rövid, kétperces sajtónyilatkozatban szólította felelősségteljes magatartásra a parlamenti pártokat szerdán Nicușor Dan államfő.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás